Március 15. Magyarország határain túl


Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Magyarország és a magyar nemzet szolidaritásáról biztosította a székelységet az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc kezdetének 165. évfordulója alkalmából pénteken rendezett sepsiszentgyörgyi ünnepségen. A város főterén, több ezres ünneplő tömeg előtt elmondott beszédében Semjén Zsolt kifejtette: március 15-e a magyar megmaradás, a nemzeti elkötelezettség ünnepe. Mint mondta, hibás az a felfogás, amely nem tartja értéknek a nemzeti létet, ugyanakkor a sovinizmust is elfogadhatatlannak nevezte. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere arról beszélt, hogy a székelység szülőföldjén akar maradni, és maga akar dönteni sorsáról. “Autonómiát akarunk, mert ez a mi szülőföldünk és jogunk van kitűzni a zászlónkat, jogunk van használni anyanyelvünket” – hangoztatta a szónok. Semjén Zsolt délelőtt Kézdivásárhelyen ünnepelte az évfordulót a felső-háromszékiekkel. “Nagyon fontos tudatosítanunk magunkban és megértessük román barátainkkal is, hogy amit mi akarunk, kérünk, követelünk nem valamilyen soha nem látott extremitás, hanem az a legtermészetesebb jog az Európai Unióban. Mert a nemzeteknek, a nemzetiségeknek a jogai, azok emberi jogok a közösség szintjén. Amikor mi szabadságunkhoz, nemzeti önazonosságunkhoz ragaszkodunk, akkor emberi jogainkhoz ragaszkodunk” – hangsúlyozta beszédében. Kolozsváron idén is összefogta a román és a magyar politikai erőket a magyar nemzeti ünnep. Az egykori Biasini szálló falán álló Petőfi-emléktábla előtt Máté András Levente, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) megyei elnöke és Gergely Balázs, az ellenzéki Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnöke, valamint a kormánypárti Horia Uioreanu megyei önkormányzati elnök és az ellenzéki Emil Boc polgármester is beszédet mondott. Megannyi rendezvényen felolvasták a szervezők Orbán Viktor magyar és Victor Ponta román miniszterelnök ünnepi üdvözletét. A magyar nemzeti ünnepen csupán Aradon szervezett ellentüntetést az Új Jobboldal nevű román szélsőséges nacionalista szervezet. A mintegy negyven fős felvonuló csoport az aradihirek.ro portál tudósítása szerint megpróbált elégetni egy papírból készült székely zászlót. A papír azonban a mostoha időjárási viszonyok közepette átnedvesedett, és nem gyulladt meg. Kárpátalján Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter mondott beszédet a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán. A tárcavezető kiemelte: a II. Rákóczi Ferenc név jelképes jelentőséggel bír az egész magyarság számára, hiszen a hozzá kötődő munkácsi vár sokat jelent a legtávolabb élő magyarnak is. Mint hangsúlyozta, a magyar főiskola óriási szerepet játszik abban, hogy a kárpátaljai magyarság ellen tudjon állni az asszimilációnak. A tanintézetben képzett szakemberek fenntartják a magyarságot, megújító erőt adnak a következő nemzedékeknek – mondta. A Felvidéken több tucat településen tisztelegtek az 1848-as forradalom és szabadságharc emléke előtt pénteken, noha az időjárás viszontagságai miatt sok helyütt el kellett halasztani a tervezett ünnepségeket. Pozsonyban az idén is a Medikus kertben lévő Petőfi-szobornál tartották a megemlékezést. Itt a felvidéki magyarság legnagyobb taglétszámú kulturális szervezete, a Csemadok, továbbá Magyarország pozsonyi nagykövetsége, a pozsonyi kulturális intézet és a Petőfi Sándor Emlékmű Bizottság rendezte az ünnepi megemlékezést. Horvátországban a zágrábi magyar nagykövetség által szervezett rendezvény keretében az ünneplők elhelyezték a magyar kormány, a nagykövetség, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, a Magyar Egyesületek Szövetsége, valamint a zágrábi magyar szervezetek koszorúit a zágrábi Vlaska utcában található Petőfi-emléktábla alatt. Koszorúzással egybekötött ünnepi megemlékezést tartottak pénteken a kelet-horvátországi Harasztiban (Hrastin) is. Oroszországban a szentpétervári főkonzulátus közreműködésével a városi Lermontov könyvtárban Petőfi Sándorról és Mihail Lermontovról készült filmet mutattak be március 15. alkalmából. A Múzeumok Házában koncertet rendeztek Liszt műveiből az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc emlékére. Ezen a napon magyar-orosz társaság is alakult Szentpéterváron. Törökországban az ankarai Kossuth Lajos utcában lévő emlékművet koszorúzták meg diplomaták és a Török-Magyar Baráti Társaság képviselői. Washingtonban Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára helyezett el koszorút Kossuth Lajosnak az amerikai kongresszusban felállított mellszobránál, valamint az arlingtoni katonai temetőben Asbóth Sándor és Számwald-Stahel Gyula sírjánál, akik a magyar szabadságharcban tisztként, az amerikai polgárháborúban pedig tábornokként harcoltak. Az Egyesült Államok és Kanada több városában koszorúzással, emléktábla-avatással, közös imával, ünnepségekkel és állampolgársági eskütétellel emlékeztek meg az amerikai és kanadai magyarok az évfordulóról. Az ünnepségek már 9-én elkezdődtek, és 17-ig tartanak a különféle helyszíneken. A New York-i magyar főkonzulátus szervezésében, Minneapolisban 10, Chicagóban 23, New Yorkban pedig újabb 12 új magyar állampolgárt avattak e napokon. MTI

Nyomj egy lájkot is, ha tetszett a cikk