Közvélemény-kutatók: nem a határon túlról érkező szavazatok döntik el a választásokat

A határon túlról leadott szavazatok várhatóan nem befolyásolják majd érdemben a jövő évi országgyűlési választásokat – állapították meg a Mérők klubja elnevezésű rendezvényen részt vevő társadalomkutatók. Abban is egyetértettek, hogy a feladat költségessége miatt nem készítenek felmérést a külhoni magyarok pártpreferenciáról. Závecz Tibor, az Ipsos véleménykutatási igazgatója a Magyar Újságírók Országos Szövetségének székházában tartott rendezvényen emlékeztetett, egyelőre nem alakult ki véglegesen annak a törvényi szabályozása, miként alakíthatják majd a külföldről érkező szavazatok a 2014-es parlamenti voksolást, de feltételezésük szerint hatásuk nem lesz jelentős. Ezt erősítette meg Varga Áron, a Policy Solutions vezető elemzője is, várakozásai szerint legfeljebb négy-öt mandátum sorsáról dönthetnek a nem Magyarországról szavazók. Hann Endre, a Medián ügyvezetője megjegyezte, nem lát esélyt arra, hogy közvélemény-kutatást készítsenek a határon túli magyarok választási terveiről, mivel túl sokba kerülne. A kutatók előadásaikban korábban ismertetett felméréseik mellett nagy hangsúlyt fektetettek a bizonytalan választók szerepére. Hann Endre aktív elkötelezetleneknek nevezte azokat, akik magukat biztos szavazónak mondják, támogatható pártot mégsem tudnak megnevezni. A Medián vezetője szerint egymillió szavazó sorolható ebbe a rétegbe, amely jellemzően az átlagosnál iskolázottabb, középkorú állampolgárokból áll. Az utóbbi három hónap összesített adatai alapján elmondható róluk az is, hogy inkább a (Jobbik nélküli) ellenzékre szavaznának a Fidesszel szemben, a politikusi szimpátiaversenyben pedig Bajnai Gordon (Együtt2014-Párbeszéd Magyarországért) és Mesterházy Attila (MSZP) vezet körükben, őket Jávor Benedek (Együtt2014-PM) és Pokorni Zoltán (Fidesz) követi Orbán Viktor kormányfő előtt. Závecz Tibor a lehetséges pártszövetségekre koncentrálva aláhúzta, az MSZP és az Együtt2014-PM szavazói kölcsönösen elfogadják egymás pártjait, míg a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció esetében ez a viszony nem kölcsönös, ugyanis míg a DK tábora szimpatizál a szocialistákkal, illetve a Bajnai Gordon vezette pártszövetséggel, addig ez fordítva nem mondható el. Kiemelte továbbá, hogy a Fidesz és a Jobbik között ennél sokkal mérsékeltebb egymás elfogadottsága, ráadásul a Jobbikban van nagyobb nyitottság a másik párt felé. Závecz Tibor hangsúlyozta azt is, hogy szimpátiaméréseik szerint az MSZP és a Jobbik tábora között nincs átjárás. Molnár Csaba, a Nézőpont Intézet kutatásvezetője Bajnai Gordon és Mesterházy Attila erőviszonyait elemezte Nevető harmadik című előadásában. Úgy véli, Bajnai Gordon ereje az ellenzéki szavazók összefogásában lehet, míg Mesterházy Attila javára az erős szervezeti háttér írható, összességében azonban szerinte még az ellenzéki szavazók sem döntötték el, melyik politikus mellé sorakozzanak fel. Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese a választások gazdasági aspektusa felől közelítve arra hívta fel a figyelmet, hogy a pártok a kampányban igyekeznek felfokozni a fogyasztói reményeket. Így történt ez a rezsicsökkentés esetében is, de az szerinte három hónap alatt “kifullad”, ezért az ellenzék mellett a kormánynak is újabb lépéseket kell tennie a fogyasztók bizalmának elnyeréséért. MTI