Közép-európai harccsoport alakul? Orbán: biztonsági garanciákat kell kapnunk

A katonai természetű biztonsági garancia fő támasza a NATO-tagság, de regionális katonai együttműködésre is szükség van, és ennek jegyében 2016-ra meg is alakulhat a közép-európai harccsoport – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Közép-Európa legjelentősebb kül- és biztonságpolitikai fórumán, a Globsecen. Katonai természetű, közlekedési és szállítási, valamint energiabiztonsági garanciákra van szüksége Közép-Európának – jelentette ki Orbán Viktor csütörtökön Pozsonyban, Közép-Európa legjelentősebb kül- és biztonságpolitikai fórumán, a Globsecen. A miniszterelnököt a tanácskozáson kérdezték a kárpátaljai magyarokról szóló szombati szavairól, amire úgy reagált, hogy egy demokratikus Ukrajnának tiszteletben kell tartania a közösségi jogokat, legyen szó például a magyar kisebbség közösségi jogairól.

A biztonsági garanciákról a kormányfő kifejtette: a katonai biztonság fő támasza a NATO-tagság, de regionális katonai együttműködésre is szükség van, s ennek jegyében 2016-ra meg is alakulhat a közép-európai harccsoport, sőt a védelmi tervezés összehangolásáról már létrejött a megállapodás a régió hadügyminiszterei között – mondta. A közlekedési és szállítási garanciákkal kapcsolatban szükségesnek nevezte a határ menti együttműködést, valamint az észak-déli közlekedési folyosók kiépítését. Utóbbiban “rosszul állunk”, mert úgy tűnik, az Európai Unió nem látja ennek fontosságát, ezért a Balti-tengertől az Adriáig terjedő közlekedési folyosók kiépítése messze elmarad a kívánatostól – mondta a visegrádi tagállamok (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) kormányfőinek részvételével rendezett csaknem kétórás panelbeszélgetésen. Orbán Viktor fontosnak nevezte az energiabiztonság garanciáját is, szorgalmazva az észak-déli irányú energetikai infrastruktúra fejlesztését, valamint a visszaáramoltatás megvalósítását a gázellátásban. Jelezte, hogy az energiabiztonsági garancia részének tartja az atomenergia elfogadtatását is, valamint hozzátette: fontosnak tartja azt is, hogy a palagáz-kitermelés lehetőségét ne korlátozzák. Mindemellett cél, hogy az európai szénvagyont is “mozgósítani lehessen”. Az energetika ügyében úgy összegzett, hogy a szabályozási vitákról az árcsökkentésre kell helyezni a hangsúlyt, az árak csökkentése nélkül ugyanis tovább romlik az Európai Unió versenyképessége. A miniszterelnök célként egy új Közép-Európa építését határozta meg, ami felfogása szerint négy dolgot jelent. Egyrészt a térség államai közötti lehető legszélesebb együttműködés kialakítását – magyarázta -, másrészt azt, hogy Közép-Európa a kontinens növekedési motorja akar lenni, amire a gazdasági eredményei fel is jogosítják. Harmadrészt megjegyezte, hogy a közép-európai térség saját válságkezelési módszereket dolgozott ki például a nyugdíjrendszer átalakításában és a munkanélküliség kezelésében. Végül kiemelte azt a tulajdonságot, hogy Közép-Európa politikailag stabil. A V4 kormányfőinek felszólalása után a moderátor kérdezte a részvevőket, Orbán Viktort elsősorban a Kárpátalján élő magyarokról szóló szombati szavairól faggatta. A kormányfő múlt heti beiktatási beszédében kijelentette: a Kárpát-medencei magyarokat megilleti a kettős állampolgárság, megilletik a közösségi jogok, és megilleti az autonómia is. “Mindennek közeli aktualitást ad az Ukrajnában élő 200 ezres magyar közösség helyzete, amelynek meg kell kapnia a kettős állampolgárságot, meg kell kapnia a közösségi jogok teljességét, és meg kell kapnia az önigazgatás lehetőségét is” – mondta akkor a parlamentben. A Globsecen így foglalt állást: egy demokratikus Ukrajnának tiszteletben kell tartania a közösségi jogokat, legyen szó például a magyar kisebbség közösségi jogairól. Ha Kijev ezt nem teszi, “legitim okunk van aggódni” a jövő Ukrajnájának demokratikus karakteréről – mondta. Arra, hogy milyen közösségi jogokra gondol, Orbán Viktor így felelt: az Ukrajnában élő magyarok fogják meghatározni maguknak, milyen jogi intézményekkel szeretnének rendelkezni. A beszélgetésen részt vevő Donald Tusk lengyel kormányfő, aki a napokban úgy nyilatkozott, hogy Orbán szavai a magyar autonómiáról nem voltak szerencsések, most azt mondta a magyar kormányfő felszólalása után: “ez így jobb volt”. Orbán Viktor általánosságban is beszélt az ukrán válságról, úgy értékelve, hogy “a legnagyobb ellenfelünk az álszentség és a képmutatás”. Szerinte nemcsak egy Oroszország-, hanem egy Ukrajna-problémával is szemben állunk, és az Ukrajnából érkező kihívást komolyan kell venni, jelenleg ugyanis nem lát garancia arra, hogy Ukrajnában demokratikus kormányzat jöjjön létre, “csak reményeink vannak”. Ezért az EU-nak Oroszországgal és Ukrajnával szemben is nyíltan meg kell fogalmaznia elvárásait – tette egyértelművé. Visszatérve a kárpátaljai magyarokra a legaggasztóbb jelek közé sorolta, hogy az új Ukrajna kialakítása után Kijevben elsőként döntött arról, hogy törlik a kisebbségekre vonatkozó kedvező nyelvtörvényt. Az ukrán válságról alkotott véleményét úgy összegezte, hogy “az egész történet” rendkívüli csapást jelent az európai, azon belül is a közép-európai versenyképességre, mert ellehetetleníti, hogy kölcsönös előnyökön nyugvó, gazdasági stratégiai együttműködés jöjjön létre Oroszország és az EU között. Többször is hangsúlyozta ugyanakkor, hogy “ma alapvetően ukránbarát hangot kell megütnünk”. A tanácskozáson szóba került a Déli Áramlat gázvezeték is, amelyről a magyar kormányfő azt mondta, hogy a Déli Áramlatra egyszerű gazdasági pragmatikus kérdésként tekint. Ezt azzal magyarázta, hogy ha az oroszok nem szállítanak majd gázt Ukrajnának, akkor az ukránok “kivesznek” majd a területükön áthaladó, de más országnak szánt gázból. Mivel pedig “Magyarországra gáz csak Oroszországból tud érkezni, és csak Ukrajnán keresztül van vezeték, nem lesz gáz Magyarországon” – vetette fel, kiemelve, hogy ezzel szembe kell nézni, ezért mindez téma volt a szerdai kormányülésen is. Megjegyezte egyúttal, hogy bár Magyarország mind Horvátországba, mind Romániába tud gázt szállítani, ám fordítva ez nincs így. Orbán: Barroso is jelen lesz a magyar V4-elnökség zárásán José Manuel Barroso, az Európai Bizottság távozó elnöke is részt vesz és előadást tart majd a visegrádi együttműködés (V4) magyar elnökségének június végi záróeseményén, Budapesten – közölte Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Pozsonyban tett sajtónyilatkozatában. Tájékoztatása szerint a június 24-i rendezvényen várhatóan jelen lesz több uniós biztos és a visegrádi együttműködés tagállamainak (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) miniszterelnökei is, Barroso pedig elsősorban a következő időszak pénzügyi forrásairól, lehetőségeiről beszél majd. Orbán Viktor a Globsec-re, Közép-Európa legjelentősebb kül- és biztonságpolitikai fórumára látogatott a szlovák fővárosba, ahol megbeszélést folytatott a házigazda szlovák, valamint a lengyel és a cseh miniszterelnökkel. Az ezt követően tett nyilatkozatában a magyar kormányfő elmondta: a tárgyaláson levonták az első gázválság tanulságait, a szakértők pedig utasítást kaptak arra, hogy “a gázválság-mechanizmus részletkérdéseit sürgősen dolgozzák ki”. Fontosnak nevezte mindemellett, hogy az elmúlt időszakban létrejött a visegrádi együttműködés parlamenti dimenziója, és hogy a védelmi miniszterek közötti tervezési együttműködés is megindult. Mindez megerősíti a visegrádi együttműködés súlyát Európában – értékelte a miniszterelnök. MTI