Így csökkentek a fizetések Magyarországon

Nettó reálkeresetének csökkenésével szembesülhetett tavaly a magyarországi munkavállalók túlnyomó többsége, a legnagyobb mínusz megközelítette a 10 százalékot. A legnagyobb és legkisebb átlagkeresetet felmutató térségek között jelentős a szakadék. Jóval több mint egy minimálbérnyi a különbség Magyarország legnagyobb és legkisebb átlagkeresetét felmutató térségek között – derül ki a KSH nemrégiben publikált adataiból. Tavaly is Budapest vezette azt a listát, amelyen a statisztikai hivatal a megyék és régiók kereseti adatait mutatta be: a 284 ezres bruttó érték 75 százalékkal haladja meg a sereghajtó Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 162,4 ezer forintos átlagát. Az országos átlag megközelíti a 223 ezer forintot – ehhez képest Budapest előnye 27 százalék -, ám sokatmondó, hogy e felett csak a már említett fővárosi átlagkereset, így a Budapestet is magában foglaló közép-magyarországi, valamint – hajszállal – a Győr-Moson-Sopron megyei van. Eközben dél-dunántúli, észak-magyarországi, észak- és dél-alföld átlag 180 ezer forint körül szóródik. A kiugró budapesti adatot részben a jobban fizetett szellemi dolgozók országos átlaghoz viszonyított magasabb aránya magyarázza. Visszatérve a közép-magyarországi térségre, ahol az alkalmazásban állók több mint 40 százaléka dolgozott, a legalább 5 fős vállalkozásoknál, valamint költségvetési szerveknél és nonprofit szervezeteknél teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó közel 267.700 forintos átlagkeresete 5,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ez a növekedés meghaladja ugyan az országos átlagbér 4,6 százalékos emelkedését, ám elmarad az 5,7 százalékos inflációtól. Budapesten a vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 297.700, míg a közszférában alkalmazottak 253.600 forintot kerestek. Az előbbiek bruttó keresete átlagosan 6, utóbbiaké 1,7 százalékkal nőtt az előző évhez képest, azaz a közférában reálértéken csökkent a fizetés. A foglalkoztatottak száma 1,8 százalékkal csökkent, fizikai munkakörben 3, szellemi munkakörben pedig 1 százalékkal dolgoztak kevesebben 2011-hez képest. Nominálisan is csökkent a nettó fizetés A nettó keresetek – amelyek az egyéni eltérések miatt nem tartalmazzák a családi kedvezmények esetenként jelentős hatását -, átlagosan bő 35 százalékkal múlják alul a bruttó összegeket. Tavaly reálértéken mindenütt csökkentek a nettó keresetek, Győr-Moson-Sopron megye kivételével. Sőt, Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megyében nominálisan is zsugorodás történt. A legnagyob csökkenést elszenvedő Szabolcsban az inflációt is figyelembe véve közel 10 százalék a mínusz 2011-hez képest – országos átlagban 5,5 százalékkal lett kisebb a nettó reálkereset. A KSH tavalyi elemzése szerint nem csak a gyermektelenek, hanem az egy gyermeket nevelők is rosszul jártak a családi adózás bevezetése, az adójóváírás részbeni kivezetése, valamint a levonások emelkedése miatt. Mindemellett kérdés, hogy az átlagkeresetek alakulásában mekkora lehet a rosszul fizetett közmunka térnyerésének szerepe. Régiós sereghajtó a magyar átlagbér Amint azt az alábbi grafikon mutatja, a bérek nemzetközi összehasonlításban sem acélosak, még a régiós országokban is jobban fizetettek a munkavállalók. (Igaz, Romániára vonatkozóan nem szerepel adat.) A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az ILO által nemrégiben idézett 2010-es statisztika szerint a legközelebb a lengyel bérszínvonal áll a magyarországihoz, miközben a szlovák dolgozók 27, a cseh munkások 44 százalékkal kaptak többet honfitársainkhoz képest. Innen nézve méginkább érthető a nyugat-európai munkaerőpiacok népszerűsége: a brit alkalmazott több mint négyszer, a német pedig bő ötször annyit keres, mint a magyar. NAPI