Idén újra megtartják a Székely Szabadság Napját Marosvásárhelyen

Fotó: illusztráció.

Négy év szünet után március 10-én újra megtartják a Székely Szabadság Napját Marosvásárhelyen – közölte a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) szerdán.

Az SZNT elnöke az MTI-hez is eljuttatott felhívásban emlékeztet arra, hogy az elmúlt években a világjárvány miatt “alternatív megemlékezéseket” kellett kigondolni, ahol nem gyűlnek össze tömegek. A közösség tagjai azonban többször megfogalmazták az igényt egy tömeges megmozdulásra, melynek – mint írja – most eljött az ideje.

“Március tizedikén, 16 órakor gyűljünk össze a marosvásárhelyi Postaréten, és onnan vonuljunk, a hagyománynak megfelelően, a város főterére, a kormányhivatal elé. Legyünk erősek, bátrak és következetesek, és üzenjük meg az egész világnak: alkotmányos eszközökkel, erőszakmentesen, de rendíthetetlen kitartással igényeljük a székelyek szabadságát: Székelyföld államon belüli önrendelkezését”

– fogalmaz Izsák Balázs.

Az SZNT felkéri Székelyföld lakóit, aki teheti, legyen jelen a marosvásárhelyi rendezvényen, hogy békésen, méltósággal nyilvánítsák ki a közösség autonómiaigényét. A magyar pártokat, civil szervezeteket, a magyar történelmi egyházak gyülekezeteit pedig arra kéri, hogy vegyenek részt az előkészületekben, ösztönözzék részvételre a székelyeket és egész Erdély magyarságát.

A nagyvilágban élő magyarok szervezeteihez azzal a kéréssel fordulnak, hogy március 10-én vonuljanak székely zászlókkal Románia külképviseletei elé, és fejezzék ki szolidaritásukat a székely autonómiamozgalommal.

“Fontos, hogy minél többen legyünk, hogy megértessük mindenkivel: sem fenyegetés, sem a jogsértő intézkedések változatlan fenntartása nem félemlít meg bennünket, a mi küzdelmünknek változatlanul a székely szabadság a tétje”

– hangsúlyozza a Izsák Balázs.

A 2022-es népszámlálás előzetes eredményeire emlékeztetve az SZNT elnöke rámutat:

“tisztában vagyunk az erdélyi magyar nemzeti közösség drámai népességcsökkenésével”.

De az olyan esetekre is felhívja a figyelmet, amikor “rosszul vagy egyáltalán nem működtek” a kisebbségi jogvédelem eszközei, mint például a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Gimnázium kálváriája.

Az SZNT szerint a marosvásárhelyi orvosi egyetem, a magyar orvosképzés ügye sem tekinthető megoldottnak, ahogy a szabad anyanyelvhasználat sem. Mint Izsák Balázs hangsúlyozza, az erdélyi magyar közösségnek erőt kell felmutatni, és több ezer tiltakozó nevében beadványt kell megfogalmazni Románia kormányához.

“Beadványban kérjük a kormányt, éljen a hatalom eszközével, amelynek révén az ország népességcsökkenését megállítja. Hozzon intézkedéseket, hogy a Romániából kitelepedett állampolgárok hazatérjenek” – fogalmaz az SZNT elnöke, hozzátéve: “amennyiben képtelen erre, akkor vegye tudomásul, hogy a székely közösség saját területén, Székelyföldön meg tudja ezt tenni a területi autonómia hatalmi eszközével”.

“Csak Székelyföld belső önrendelkezése biztosíthatja a területén élő állampolgárok teljes és tényleges egyenlőségét”

– hangsúlyozza Izsák Balázs.

Az SZNT elnöke összegzésként rámutat arra, hogy a székelység csak a szabadság körülményei között, saját képességeivel, saját döntései alapján tud véget vetni a gazdasági hanyatlásnak és a hátrányos megkülönböztetésnek.

MTI