Fidesz: nyugi, nem Erdélyben dől el a jövő évi választás

Jövő ilyenkor először dönthetnek a határon túl élő magyarok is arról, ki ülhet az új, már csak 200 fős budapesti parlamentben. Pontosabban: az országos pártlistákra szavazhatnak azok, akik felvették a kettős állampolgárságot. Számukat félmillióra teszik. Csaknem ugyanennyien vannak azok a magyarok, akik külföldön keresik a boldogulást, és akik teljes szavazati joggal rendelkeznek. Egymillió potenciális szavazó a határokon túl: vajon mit tesznek megszerzésükért a politikai erők? Mozgósítanak-e extra energiát? Milyen eszközöket, csatornákat, „húzóembereket” vetnek be? Lehet-e kampánykörút állomása Nagy-Britannia vagy éppen Székelyudvarhely? Hidvéghi Balázs, a Fidesz stratégiai igazgatóhelyettese szerint helyén kell kezelni a dolgot: nem Erdélyben vagy Londonban fog eldőlni a választás. Számítások szerint egy-két mandátum sorsa múlik kinti választókon: – A döntések a kampányról még nem születtek meg, de a határon túli magyarok sorsa iránti elkötelezettségünkből adódik, hogy fontos nekünk a szavazatuk – nyilatkozta a Blikknek. – Meg akarjuk szólítani az elszakított országrészekben élő magyarokat elsősorban az internet segítségével és személyes találkozókon – mondta Szigetvári Viktor, az Együtt 2014 társelnöke. – Hasonlóan fontosnak tartjuk azt az ötszázezer magyart, aki az elmúlt három évben hagyta el az országot. Nem volt véletlen Bajnai Gordon londoni látogatása. A KDNP nem folytat külön határon túli kampányt, de – mint a párt sajtóirodája érdeklődésünkre közölte – „Semjén Zsolt pártelnök megjelenése nyilvánvalóan megkerülhetetlen”. A párt szerint a külföldi választókat elérni inkább „elektronikus felületen”, honlapokon, illetve a kinti magyar sajtóban kézenfekvő. Az MSZP a Blikk kérdésére úgy reagált: a párt kénytelen az új választási törvény adta helyzethez alkalmazkodni. Szerintük egyelőre nem tiszták a kampányszabályok, ráadásul csak megtippelni lehet, hány kinti választó regisztrál – írták egyebek mellett. De mit engedhetnek meg kampány gyanánt „idegen felségterületen” a magyar pártok? Kolláth György alkotmányjogász szerint amit az adott ország jogrendszere megenged, és józan ész szerint nem megtiltható. – Szórólapozni például még külön engedély nélkül is lehet, de a plakátozáshoz már nyilván be kell tartani a helyi szabályokat, illetve pénz kérdése – nyilatkozta a szakember. Annak sincs elvi akadálya, hogy egy román tévécsatornán magyar választási reklám menjen – ha az hajlandó erre szerződni. Blikk