Antall József emléke előtt tiszteleg a lengyel szenátus

A lengyel szenátus határozatot fogadott el szerdán “a második világháború idején a hazájuk elleni kettős agresszió elől Magyarországon menedéket talált” lengyeleket segítő idősebb Antall József és a lengyel menekültek vezetőjeként zsidókat mentő Henryk Slawik emlékére. A dokumentumot Slawik halálának 70. és Antall halálának 40. évfordulója emlékére adták ki. Az egyhangúlag elfogadott határozat felidézi, hogy Lengyelország 75 évvel ezelőtti német és szovjet megtámadása után Magyarország 120 ezernyi lengyel menekült előtt nyitotta meg határait. Az őket támogató Antall és Slawik közös tevékenysége, amelynek során több mint ötezer lengyel zsidó életét is megmentették, “a más népek felé nyitott, önzetlen barátság” jelképe. Az elfogadott dokumentum leszögezi, Lengyelország szenátusa azt szeretné, hogy Antall és Slawik háborús hányattatások idején tanúsított barátsága “legyen példakép Lengyelország és Magyarország számára a béke idején is”. A dokumentum a két politikus 1939 és 1944 közötti tevékenységét összefoglalva kimondja: “Lengyelország szenátusa fejet hajt a két hős megtörhetetlen szelleme, bátorsága és önfeláldozása előtt, akik Magyarország német megszállását követően, saját életük veszélybe kerülésekor sem éltek a menekülés lehetőségével.” Az indoklás hangsúlyozza, Antall és Slawik tevékenységét “a magyar társadalom támogatása és a Magyar Királyság kormánya számos tagjának a Lengyel Köztársaság emigráns kormányával folytatott szoros együttműködése tette lehetővé. Fontos szerepet játszott a katolikus és a protestáns egyház lengyel menekülteknek nyújtott támogatása is.” Bogdan Borusewicz, a szenátus elnöke a szavazás előtt elmondott beszédében az Antall-Slawik örökség mai vetületeire hívta fel a figyelmet. Az ülésen felszólalt Latorcai János, a magyar Országgyűlés alelnöke is, aki Antall és Slawik barátságára utalva azt mondta, Lengyelországot és Magyarországot ma is számtalan kihívás éri. Ezek közül a visegrádi négyeknek az átalakuló Európában játszott szerepét említette, az ukrán válság gazdasági és biztonságpolitikai következményeit, valamint az “iszlamista szélsőségesek megerősödése következtében fokozódó” keresztényüldözést. Mint mondta, mindezekre a kihívásokra a két ország “csak összefogva, egymásnak gyakorlatias segítséget nyújtva” tud hatékonyan válaszolni. Latorcai János az MTI-nek előzőleg elmondta, a lengyel-magyar együttműködés biztonságpolitikai és a gazdasági oldala egyaránt fontos, ebben Bogdan Borusewiczcsel, a szenátus elnökével folytatott varsói tárgyalása során is egyetértettek. A szenátus ülésén Andrzej Misiolek, a kormánykoalíciót vezető Polgári Platform (PO) szenátora olvasta fel a határozati javaslat szövegét, ezt megelőző beszédében a sziléziai vajdaság által idén meghirdetett Slawik-évre is utalt, valamint a 2015. máricus 23-án esedékes magyar-lengyel barátság napjára, amely során Antall és Slawik közös emlékművét avatja fel Katowicében a magyar és a lengyel államfő. A sziléziai származású lengyel politikus és újságíró, a lengyel Wallenbergként is tisztelt Slawik, valamint a magas rangú állami tisztségviselő, a Független Kisgazdapárt egyik alapítója, a lengyelek atyjaként emlegetett Antall – a későbbi miniszterelnök édesapja – élete veszélyeztetésével is kiállt a lengyel menekültek mellett. A határozatot egybehangzó tartalommal fogadja el a lengyel szenátus és a magyar Országgyűlés, amelynek plenáris ülése szintén szerdán szavaz a Kövér László házelnök és Csúcs Lászlóné lengyel nemzetiségi szószóló által előterjesztett dokumentumról. A budapesti plenáris ülésen Maria Panczyk-Pozdziej, a lengyel szenátus alelnöke, a határozat lengyelországi kezdeményezője vesz részt. MTI