A felvidékiek példaként tekintenek az RMDSZ-re

A megfelelő határon túli magyar partnerek megléte alapvetően befolyásolja a magyar nemzetpolitika eredményességét, és az RMDSZ bizonyította, hogy komoly és megbízható szövetségese a magyar kormánynak – jelentette ki Gál Kinga, a Fidesz alelnöke az RMDSZ 16. tisztújító kongresszusán pénteken Temesváron.

A kétnapos tisztújító közgyűlés 800 küldött és mintegy 150 meghívott részvételével, köszöntőbeszédekkel kezdődött el. Gál Kinga EP-képviselő hangsúlyozta: az anyaország és kormánya erőforrásként, hídként tekint az erdélyi magyarságra, amely Magyarország és Románia jó kapcsolatának, együttműködésének záloga; közös érdek, hogy a román-magyar kapcsolatok minél gyümölcsözőbbek legyenek – mondta. Tolmácsolta a Fidesz és Orbán Viktor pártelnök üdvözletét az erdélyi magyaroknak, és megköszönte nekik, hogy tavaly áprilisban kiálltak a párt mellett.

“Kolozsvári születésűként, székelyföldi felmenőkkel mögöttem, jól ismerem a kisebbségi lét valóságát, az erdélyi néplelket, amelyet a történelem megedzett, és amelynek alapvető jellemzője a tartás” – mondta Gál Kinga, aki szerint ez a tartás és az örökös optimizmus a rendszerváltás óta záloga az erdélyi magyarság megmaradásának.

Rámutatott, hogy az RMDSZ a romániai pártrendszer egyik legstabilabb pontja, megkerülhetetlen tényező, és talán soha nem volt annyira lényeges a jelenléte a bukaresti kormányzatban, mint most. A magyar kormány partnere az RMDSZ-nek az erdélyi magyarok jövőképéért folytatott küzdelmében, amit a támogatáspolitika, a megemelt oktatási-nevelési támogatás is bizonyít – mondta. Gál Kinga emlékeztetett, hogy 2024 választási év Romániában, úgy vélte, fontos, hogy az erdélyi magyarok minél nagyobb számban részt vegyenek ezeken, és hogy “nyertesei legyenek a következő évtizedeknek”.

A küldötteket a többi meghívott között a két kisebb erdélyi magyar párt elnöke is köszöntötte. Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke azon reményének adott hangot, hogy az RMDSZ új vezetésével “nem a testvérgyilkosság, hanem a testvéri együttműködés” irányába tudják vezetni szervezeteiket.

Kulcsár-Terza József, a nemrég megalakult Magyar Polgári Erő (MPE) ügyvivő elnöke hangsúlyozta, hogy az új politikai alakulat párbeszédre törekszik. “Legyen verseny, amikor lehetséges, és legyen összefogás, amikor szükséges” – javasolta. Az új párt fő céljának Székelyföld területi autonómiáját nevezte.

A kongresszust levélben Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke, miniszterelnök-helyettes, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnök és Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke is köszöntötte – hangzott el.

Forró Krisztián, a Magyar Közösség Pártjának elnöke megköszönte az RMDSZ EP-képviselőinek, hogy a felvidéki magyarok érdekeit is védik, és azt mondta, ők példaként tekintenek a romániai magyar érdekvédelmi szervezetre. Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke azt kívánta, hogy a jelenlévők is megéljék azt az örömöt, amelyet a horvátországi magyarok a schengeni csatlakozással. Orban Dusan, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke a legkisebb határon túli magyar közösség üdvözletét adta át.

Az RMDSZ-kongresszus résztevevőit az erdélyi magyar történelmi egyházak elöljárói és több felsőoktatási intézmény képviselője is köszöntötte.

Házigazdaként Molnár András, az RMDSZ Temes megyei elnöke elmondta: a temesvári helyszín üzenetet hordoz, azt, hogy a szövetség hangsúlyosan odafigyel a szórványra. “Ez az odafigyelés garancia, hogy itt a végeken meg tudjuk őrizni nemzeti identitásunkat” – mondta.

Antal Árpád, az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának elnöke szerencsés nemzedék tagjának nevezte magát, mert ugyan tudja, mi a kommunizmus, de egy szabad világban nőtt fel. Emlékeztetett: Temesvár már akkor más volt, mint az ország többi része. A sokszínűség és a közösség szabadságáért való küzdés jellemezte Dózsa Györgytől Tőkés Lászlóig, és mindig a modernség, a fejlődés éllovasa volt.

Rámutatott: az elmúlt évtizedben a szövetség szintet lépett a közösségi és társadalmi szolidaritásban, a településfejlesztésben és a kormányzásban is. De a politikai sikert nem a pozíciók számában, hanem az eredményekben mérik, és még sokat kell dolgozni, hogy Románia felzárkózzon a fejlett országokhoz – jelentette ki.

MTI