Ünnepi hangulat: húsvéti készülődés Magyarországon és a Székelyföldön

Húsvétkor Krisztus kereszthalálára emlékeznek a hívek. A katolikus templomokban nagypénteken nem tartanak misét, csupán igeliturgiát, majd felolvassák Jézus szenvedéstörténetét, a passiót.

Jeruzsálemben keresztény hívők és zarándokok ezrei járták végig Krisztus utolsó útját a Via Dolorosán. Hívők egy csoportja korabeli ruhákban elő is adta Jézus szenvedéstörténetét. A római Szent Péter-bazilikában Ferenc pápa vezette a nagypénteki liturgiát, majd Róma utcáin is keresztút-járást tartanak az amfiteátrumtól a Palatinus-dombig, és felelevenítik Jézus életének utolsó szakaszát. Keresztúti ájtatosságon emlékeztek meg Jézus keresztre feszítésének történetéről a vajdasági Csantavéren is. A hívek a rossz idő miatt idén a Kálvária domb helyett, a Páduai Szent Antal katolikus templomban járták végig a 14 stációt. A protestáns egyházakban a nagypéntek a legnagyobb ünnep. Ez az év egyetlen böjti napja, amelynek végén úrvacsorát osztanak a lelkészek. A debreceni református nagytemplomban Bölcskei Gusztáv, református püspök azt mondta: a húsvét ma is örömhírt jelent, mert Jézus szenvedésével megváltotta az emberiség bűneit. Amit bűnnek nevezünk, ami elhomályosítja a látásotokat, hogy ne lássátok a mennyei atyát, ami eltorzítja a gondolkodásotokat, hogy ne lássátok egymásban a testvért, hanem lássátok a vetélytársat, akit le kell győzni, akit el kell pusztítani, én mindezt elkérem tőletek és elviszem – mondta a Híradónak Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke. Az esztergomi bazilikában Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek vezette az igeliturgiát. A húsvét elnevezés a böjti időszak végére utal, mert ekkor lehet újra húst enni. A húsvétvasárnapi szertartás része a húsvéti ételek (bárányhús vagy sonka, kalács, tojás, bor) megáldása. Húsvéthétfőhöz fűződő népszokás a locsolás és ennek jutalmául a festett tojás ajándékozása. A locsolkodás alapja a víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit. A tojás (eredetileg halotti kultuszkellék) a belőle kikelő madárral Jézus újjászületését, a népi hiedelem szerint az életet, a piros szín Jézus kiontott vérét jelképezi. A locsolkodó vers és a kölnivel való locsolkodás később terjedt el, ahogy az ajándékot hozó húsvéti nyúl képzete is. A nyúl szintén a termékenység és az élet ciklikus megújulásának jelképe, de a gyermekeket megajándékozó nyúl meséje csak a közelmúlt “terméke”. Székelyföldön is készülnek Székelyföldön is nagypénteken festik a húsvéti tojást, díszítésére szimbólumok sokaságát használják; nemcsak a tojásfestés, hanem az ünnepi asztal ínyencségeinek elkészítése is jelentős figyelmet kap. Székelyföldön a báránysült és a töltött bárány mellett a húsvéti ünnepi menü számos ínyencségének alapanyaga a sonka és a tojás, de népszerű a csavart csülök is. A csülköt bő vízben főzzük addig, amíg a csontról könnyedén leválik, azután a húst fűszerezzük egy kis fokhagymával és borssal. Ezt követően celofánnal és borssal felgöngyöljük – magyarázta a praktikákat a Híradónak Jánossy Alíz, a Székely Konyha felelős szerkesztője. A húsvéti tojást alacsony hőfokon, hosszú ideig főzik. A díszítések a keresztény köntösbe bújtatott pogány hitvilág motívumait jelenítik meg. Kisné Portik Irén néprajzkutató 2500 tojásmintát tanulmányozott, melyeket négy csoportba sorolt. A négy csoport megegyezik azokkal az ünneplési szempontokkal, amit mai napig a sztyeppei nomádok március 21-én ünnepelnek Ázsiában. Nevezetesen a természet megújulása, a nap teljes ragyogásában való visszatérés, a rontás távol tartása és az anyaföld megtermékenyítése. Szegről-végről mindegyik motívum beilleszthető ezekbe a családokba – fogalmazott a néprajzkutató. A forró viaszba mártott kesicével vagy írókával rajzolt minták között a csillagot vagy a nap ragyogását utánzó forgórózsa motívumok a legbonyolultabbak. Duna | M1 Híradó