Trianon nélkül nem lehet megérteni a 20. század magyar történelmét

A Nagyváradon rendezett I. Partiumi Nemzetközi Könyvvásár szombati napjának kiemelt eseményeként bemutatták Szakály Sándor történész két kötetét, amelyek a két világháború közti magyar történelem kevéssé feldolgozott témáit ölelik fel. “Trianon nélkül nem lehet megérteni a 20. század magyar történelmét” – osztotta meg véleményét Szakály Sándor az eseményre érkezett mintegy harmincfős hallgatósággal a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében. A történésszel Szakács Árpád, a könyvvásár főszervezője beszélgetett a Trianon, honvédség, háború, sport, illetve az Akik a magyar királyi csendőrséget 1919 és 1945 között vezették című könyveiről. A szerző kifejtette: alig van olyan intézménye a két világháború közti magyar intézményrendszernek, amelyet annyi támadás érte 1945 után – egészen napjainkig -, mint a csendőrség. Véleménye szerint ennek legfőbb oka a csendőrségnek a zsidóság deportálásában való szerepvállalása, illetve az a tény, hogy a szervezet nem volt átállítható a kommunista diktatúra oldalára. Szakály Sándor véleménye szerint a csendőrség egy európai színvonalú testület volt, a kontinens egyik legfelkészültebb bűnüldöző és rendfenntartó szervezete, és az sem véletlen – fűzte hozzá -, hogy több európai országban napjainkban is működik csendőrség. A királyi csendőrség történetét feldolgozó kiadvány a szervezet munkáját hétköznapi tevékenységén keresztül, falvakban megtörtént események alapján is bemutatja jegyzőkönyvek adatai alapján. Ezekből a történetekből kiderül: a csendőrnek bizonyos esetekben kötelessége volt fegyvert használni, és ha erre sor került, akkor nem őt vonták felelősségre, hanem “azt, aki a törvény őrére támadt.” A hallgatóság soraiból érkező kérdésekre adott válaszokból azt is megtudhatták a résztvevők, hogy komoly életpálya volt csendőrnek lenni mind erkölcsileg, mind anyagilag. Szakály Sándor véleménye szerint ennek szerepe volt a korrupció visszaszorításában is. A testületnek Trianon előtt tagjai lehettek – és voltak is – az ország területén élő nemzetiségek is. Nem a származás számított, hanem a felkészültség – szögezte le, hozzátéve, hogy a hozzáférhető dokumentumok tanúsítják az állomány tagjainak magas képzettségét és szerteágazó nyelvtudását. Az I. Partiumi Nemzetközi Könyvvásáron péntek este bemutatták a Történelemportál című folyóiratot is. Ennek a legfrissebb száma egy közelmúltbeli román történészkonferenciára is reflektál, ahol a résztvevők “Nagyvárad történelméből kifelejtették a magyar múltat” – mondta el az MTI-nek Szakács Árpád főszerkesztő, megjegyezve, hogy a lap a hasonló “történelemhamisítási” kísérletek mellett más “elhallgatott történelmi tényekre” is hangsúlyt fektet. A péntektől vasárnapig tartó könyvvásár elsődleges célja a gyermekek körében az olvasás népszerűsítése és a magyar kultúra kincseinek megismertetése – mondta el Szakács Árpád. A könyvvásáron megjelenő mintegy hatvan felvidéki, magyarországi és erdélyi kiadó gyermekeknek szóló kiadványokkal és történelmi témájú könyvekkel van jelen. A rendezvény a szervezők beszámolója szerint már az első napon felülmúlta várakozásaikat, hiszen azon 400-500 gyermek vett részt szüleikkel, és az előadások is nagy számú hallgatóság előtt folytak. MTI