Nemzeti emlékhellyé avatták a nagycenki kastélyt


Nemzeti emlékhellyé avatták a nagycenki Széchenyi-kastélyt: az ezt jelképező sztélét a Széchenyi István születésének 225. évfordulóján rendezett szerdai ünnepségsorozat keretében leplezték le.

Az Országgyűlés még tavasszal döntött arról, hogy a nagycenki Széchenyi-kastélyt nemzeti emlékhellyé nyilvánítja, és ezzel a magyar történelem legfontosabb helyszínei közé emeli.

“Amikor Nagycenken fejet hajtunk, akkor a múltunknak, a jelenünknek és a jövőnek alkotó emberek előtt tisztelgünk” – fogalmazott Aczél Eszter, a Széchenyi István Emlékmúzeum vezetője az avatón. Kiemelte, hogy Széchényi Ferenc itt őrizte azt az ősgyűjteményt, amely a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár alapját adta. Széchenyi István pedig birtokai egyéves jövedelmének felajánlásával letette a Magyar Tudományos Akadémia alapjait.

Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke ünnepi beszédében kiemelte, hogy Nagycenket áthatja annak a munkásságnak az emléke, amelyet a Széchenyi család a magyarság felemelkedéséért végzett. Ezért a település – a kastéllyal és a mauzóleummal együtt – jelképe mindannak, amit a család egymást követő nemzedékeinek tevékenysége hordoz ma is.

Széchenyi István és apja, Ferenc szellemi, tárgyi örökségét példaként hozva kifejtette: a Széchenyiek életművének nagyságát tekintve fájdalmasnak látszik a jelen kisszerűsége, ahol az érdemeket kiemelni, a hibákat elhallgatni természetes. Hozzátette, hogy az emlékév egésze alkalmas a szembesítésre, a valódi teljesítmény megbecsülésére.

A Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) által állíttatott, háromszög alakú sztélén, amelyet Zsigmond Attila tervezett, egy rövid ismertető olvasható a hely történelmi szerepéről magyar és angol nyelven.

Papp Gábor, a NÖRI főosztályvezetője arról beszélt, hogy a sztélén található kettős csomó az emlékhelyek szimbólumaként egyrészt kifejezi az összetartozást, másrészt utal arra, hogy közös feladatunk az emlékhelyek, a múlt értékeinek védelme. Remélhetőleg a nagycenki emlékoszlop is teljesíti küldetését – tette hozzá.

Magyarországon a nagycenki Széchenyi-kastéllyal együtt – amely korábban történelmi emlékhely volt – összesen 17 nemzeti emlékhely található. A nemzeti emlékhelyek történelmünk legfontosabb helyszínei, az emlékezet szimbolikus és valóságos terei. Lehetőséget adnak arra, hogy az oda látogatók megtapasztalhassák a magyar történelem sorsfordító eseményeit, tragédiáit és dicső pillanatait is.

MTI

Nyomj egy lájkot is, ha tetszett a cikk