Erdély Anno és Most 100 évesnél is régebbi képeslapokon

Újrafotózott régi képeslapok szerepelnek a Százszorkép Kiadó új erdélyi falinaptárában. A dokumentumértékű kiadványba a régi felvételeket Balázs D. Attila, az Erdély Anno 1895-1944 album szerzője válogatta több ezer antik levelezőlap közül. Az Erdély Anno és Most szerkesztéskor kihívás volt olyan százévesnél is régebbi lapokat válogatni az újrafotózáshoz, hogy végül a régi és az új felvételből összeállt montázs megállja a helyét egy művészi igényű falinaptárban – közölte a Százszorkép Kiadó az MTI-vel. A kiadványban egy oldalon köszön vissza a száz évvel ezelőtti és a mai Nagyvárad, Marosludas, Nagyszalonta, Kiskapus, Dicsőszentmárton, Gyergyószentmiklós, Nagyszeben vagy Marosvásárhely, valamint Nagybaromlak, Szentágota és Lesses erődtemploma, a Gyilkos-tó környéke. A kiadvány borítóján Nagyvárad főtere, az egykori Szent László tér szerepel, amelynek tervbe vett átépítése ma is heves szakmai, civil és politikai vitákat vált ki.

A montázsokat magyar és idegen nyelvű leíró szövegek kísérik, akárcsak a kiadvány párjában, a 2015-ös Nagy Magyarország Anno naptárban szereplő régi képeket – olvasható a tájékoztatóban. Torockó és környéke régi képeslapokon címmel megjelent az első olyan kötet is, amely a népművészetéről és épített örökségéről híres erdélyi falu 1945 előtti képi történetét dolgozza fel. A helyenként felnagyított, dokumentum értékű régi felvételek között megtalálható a legelsőnek mondható 115 éves képeslap is. A Balázs D. Attila által írt és szerkesztett könyv az eddig felkutatott legrégebbi képes levelezőlapokat mutatja be a térségből a szerző magángyűjteménye, valamint az Országos Széchényi Könyvtár és a Zempléni Múzeum gyűjtése segítségével. A lapokhoz érdekes, ám kevésbé ismert korabeli szövegek is kapcsolódnak százéves útikönyvekből, szinte elfeledett történelmi munkákból. MTI