Bankók és pénzérmék 1848-tól napjainkig

Bankók és pénzérmék láthatók 1848-tól napjainkig a Lendvai Galéria és Múzeum kedden nyíló kiállításán Muravidéki pénzintézetek 140 éve címmel. Alsólendva és Muraszombat első takarékpénztára egyaránt 1873-ban nyílt meg, és az alapítás 140. évfordulója alkalmából 475 bankjegyet és 497 pénzérmét mutatnak be Mursics József kémikus numizmatikai magángyűjteményéből – mondta Lendvai Kepe Zoltán, a Lendvai Galéria és Múzeum főmuzeológusa, a kiállítás rendezője az MTI-nek. A tárlat ötletadója Basa Kornelija, a Nova Ljubljanska Banka lendvai kirendeltségének vezetője volt, ő nyitja meg a december 3-ig látható kiállítást, amely a Muravidéken működő pénzintézetekről ad történeti áttekintést. A tárlatra belépőt 17 bankjegy 100×70 centiméteres nagyított mása fogadja, például a 100 pengősről Mátyás király portréja, a kétezer forintosról a Szent korona, míg a jugoszláv dinárokról Mestrovic domborműve a szerb parlamentről vagy Nikola Tesla feltalálóról Krsinic szobra – részletezte a főmúzeológus. Láthatók a tárlókban az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc idejéből Kossuth-bankók, és a bukás után az emigrációban tervezett pénzek eredeti próbanyomatai. 1882-ig a forint volt a fizetőeszköz, majd a korona, és van néhány példány 1926-ig, amikor bevezették a pengőt, amely 1944-45-ig volt érvényben. Az 1926 és 1941 közötti Jugoszláv Királyság idején vezették be a jugoszláv dinárt. 1945-ben a jugoszláv királyi kormány angliai emigrációjában ugyancsak terveztek pénzt, ezek eredeti próbanyomatai láthatók a tárlaton. A titói Jugoszláviában használt dinár 1945 és 1991 között volt érvényben. 1948-ban Tito elnök szakított a Szovjetunióval, a következő három évben új pénzt nyomtattak dátum és sorszám nélkül, majd a készletet megsemmisítették, de néhány darab kikerült a nyomdából és ez most a kiállításon látható. Készült pénzsorozat, az úgynevezett Tito-széria az 1970-es évek végén arra az esetre, ha az elnök meghalna és polgárháború törne ki az országban, de ezt a készletet is törölték – említette a tárlat rendezője. Szlovénia 1991. június 25-én kiáltotta ki függetlenségét, de nem készült saját pénzzel, hanem különböző színű és értékű bonokat nyomtattak. 1992 szeptemberére készült el a szlovén nemzeti valuta, a tolar, majd 2006-ban bevezették az eurót. A múzeum kiállításán külön teremben emlékérmeket és egy érmeprést is bemutatnak. A Buzád-Hahót nemzetségből való alsólendvai Bánffy család a legtekintélyesebb magyar főúri család volt a 15. században, I. Ulászló király 1441-ben pénzverési jogot adott a Bánffyaknak és akkor született a Bánffy-dénár. Ez szintén szerepel a tárlaton, sőt préselni is lehet belőle – összegezte Lendvai Kepe Zoltán. MTI