A német és magyar légi fegyverkezés közös történelméről nyílt kiállítás

A német és magyar légi fegyverkezés közös történelmét bemutató kiállítás nyílt a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeumban csütörtökön, a tárlaton egy második világháborúban lelőtt német Messerschmitt vadászgép roncsa is látható. Hende Csaba honvédelmi miniszter azt hangsúlyozta: a történelem mindig tükröt tart. Jól mutatja például, hogy miként jutottunk el az első magyarországi felszállástól mostanáig, amikor évente 600 ezer repülő halad át az ország légterén. A Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a német Szövetségi Véderő Hadtörténeti Múzeumának Berlin-Gatow-i Repülőmúzeuma, valamint több közgyűjtemény és magánszemély tárgyaiból nyílt meg a Sólymok és Messerek című tárlat. A kiállítás a két ország repülőgépiparán keresztül mutatja be a sajátos hadiipari helyzetet a két világháború közötti és a második világháború alatti időszakban. Hende Csaba úgy fogalmazott: történelmünk egy félbetört pénzdarab. A kiállítás célja, hogy összeillessze a két darabot, amelyet Németországban valamint Magyarországon őriznek, hogy az eddiginél többet tudjunk meg a hiányzó feléről és ezáltal jobban is értsük a magunkét. A tárcavezető kitért arra is, hogy jövőre lesz az első világháború kitörésének 100. évfordulója. “Európa nagy próbája lesz, hogy miként tud emlékezni majd közös kataklizmánk, elfeledett és elveszett generációink történetére” – fogalmazott a miniszter, aki szerint ez a kiállítás is része ennek a közös emlékezésnek. Hende Csaba azt mondta: “Európának még nagyon sokat kell dolgoznia közös múltján, minden nemzedéknek újra fel kell fedeznie és meg kell értenie mindazt, amit egyebek között a borzalmas 20. század ránk hagyott”. Matei Ion Hoffmann, Németország budapesti nagykövete beszédében kiemelte: üdvözli, hogy a két ország között ilyen szoros együttműködés jött létre a hadtörténelem terén, amely reményei szerint a jövőben is folytatódik. A nagykövet szerint a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint németországi társintézetének közös kiállítása bemutatja a tragikus hátteret, a politikai indokokat és “nem utolsó sorban a brutális, emberi életeket semmibe vevő eszközöket, amelyekkel a két nemzet légierejének fejlesztése járt”. A 2014. április 30-ig látogatható tárlaton egy második világháborúban lelőtt német Messerschmitt vadászgép roncsa is látható, amelyet az Északi-tengerből emeltek ki. Láthatják az érdeklődők a hősi halált halt Bejczy József százados Messerschmitt 109 G6-os vadászgépének motorját és sok más tárgyi emléket. A tárlat olyan személyiségek életútjába enged betekintést, mint Rotter Lajos (1901-1983) mérnök és repülőgép-konstruktőr, aki az 1936-os berlini olimpiai játékokhoz kapcsolódva a saját maga által tervezett Nemere vitorlázógépével 3 óra 55 perc alatt 326 kilométeres rekordot ért el Berlin (Rangsdorf) és Kiel (Holtenau) között, és ezzel nem hivatalos világrekordot állított fel. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság végül elfogadta a vitorlázórepülést olimpiai számnak. A tárlat bemutatja Ernst Udetet, aki az első világháború legeredményesebb életben maradt pilótája volt 62 igazolt légi győzelmével. Megismerkedhet a néző a második világháború egyik legismertebb repülőgépével, a Me 109-essel, amelyet Wilhelm Messerschmitt tervezett. A repülőgép az első világháború eleinte fegyvertelen felderítő eszköze volt, húsz évvel később már teljes városokat elpusztítani képes, kegyetlen harci gépként funkcionált. Az anyagot Berlinben is bemutatják. MTI