Új légiközlekedési stratégiát fogadott el az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság új légiközlekedési stratégiát fogadott el hétfőn a kontinens gazdaságának fellendítése, az ipar megerősítése, valamint az unió globális vezető szerepének megszilárdítása érdekében. A bizottság brüsszeli sajtótájékoztatóján mérföldkőnek nevezték a kezdeményezést, amelynek a fő célja, hogy az európai légiközlekedési ágazat megőrizze versenyképességét, és élni tudjon a gyorsan változó és fejlődő globális gazdaság kínálta előnyökkel. Az Európai Bizottság közleményében hangsúlyozzák: egy erős és a külvilágra nyitott légügyi ágazat nemcsak a vállalkozások számára előnyös, hanem az európai polgárok javát is szolgálja, mivel kedvezőbb áron, több összeköttetés közül választhatnak, amikor a világ különböző pontjaiba utaznak. “A légügyi ágazat versenyképessége és hatékony működése meghatározó Európa növekedése szempontjából” – szögezte le Maros Sefcovic, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben. Hozzátette, a stratégia megerősíti Európának a fenntartható légi közlekedés területén vállalt úttörő szerepét. Ez most, az ENSZ jelenleg zajló 21. klímakonferenciájának idején különösen aktuális – jelezte. Violeta Bulc közlekedésügyi EU-biztos úgy vélekedett, hogy “a számos kihívás közepette, amellyel az európai légi közlekedés jelenleg szembenéz, az elfogadott stratégia átfogó és ambiciózus cselekvési tervet vázol fel, amelynek köszönhetően az ágazat továbbra is lépéselőnyben maradhat”. Az Európai Bizottság legfőbb prioritásai a következők: az EU vezető szerepének biztosítása a nemzetközi légi közlekedésben, egyenlő versenyfeltételek garantálása mellett, a növekedést akadályozó tényezők felszámolása a levegőben és a földön, a szigorú uniós előírások fenntartása, valamint az előrelépés az innováció, a digitális technológiák és a beruházások területén. A szervezet arra hívta fel a figyelmet, hogy az uniós légi közlekedés növekedésének kulcsa a kapacitásbeli, a hatékonysági és az összekapcsoltsági problémák leküzdése. A közleményben kifejtették, hogy az európai légtérre vonatkozó jogszabályok mozaikszerű jellege évente legalább 5 milliárd euró többletkiadást jelent, és mintegy 50 tonna szén-dioxid kibocsátást okoz. MTI