Több Európára van szükség

Németország azt akarja, hogy Nagy-Britannia az Európai Unió (EU) tagja maradjon, és legyen nyitott a kompromisszumra a közösség jövőjéről folytatott vitában – jelentette ki Angela Merkel német kancellár a brit kormányfő szerdai beszédére reagálva. A kancellár Berlinben nyilatkozva hangsúlyozta: Európa azt is jelenti, hogy kölcsönös engedményekkel járó, méltányos megegyezésre kell jutni a közösség egészét érintő ügyekben. Erről az alapról indulva “természetesen lehet beszélni a brit kívánságokról, de nem szabad szem elől téveszteni, hogy más országoknak más kívánságai vannak” – mondta Angela Merkel, hozzátéve, hogy “Németország és én személyesen is azt kívánom, hogy Nagy-Britannia az EU fontos alkotórésze és aktív tagja legyen”. Guido Westerwelle német külügyminiszter David Cameron brit kormányfő beszédét kommentálva azt emelte ki, hogy az EU sorsközösség, aminek minden következményét vállalni kell, és nem lehet mazsolázni belőlük. Németország azt akarja, hogy Nagy-Britannia az EU aktív és konstruktív tagja maradjon, és úgy véli, hogy a közösség tagjait összefűző kapcsolatokat még szorosabbá kell tenni, mert a gazdasági válságot csak az integráció elmélyítésével lehet megoldani. Nem mindenben Brüsszelnek kell dönteni, de “a mazsolázás politikája sem működőképes” – emelte ki Guido Westerwelle németül elmondott, majd angolul megismételt állásfoglalásában, amelyben hangsúlyozta, hogy Németország szerint “több Európára van szükség”, de a nemzeti szuverenitást is meg kell tartani. A német álláspontot összefoglalva Steffen Seibert kormányszóvivő szerdai tájékoztatóján elmondta: “Az EU-nak szüksége van Nagy-Britanniára, és Nagy-Britanniának is az EU-ra”, a brit miniszterelnök beszéde pedig megerősíti, hogy Németország és Nagy-Britannia érdekei számos ponton egyeznek az EU-ban. David Cameron hetek óta feszült figyelemmel várt beszédében kijelentette, hogy a brit lakosság körében “minden eddiginél nagyobb a kiábrándultság” az EU-val szemben, ezért kormánya újra akarja tárgyalni viszonyrendszerét az unióval, és ha sikerül megállapodni, akkor a kormány népszavazásra bocsátja az egyezséget a következő, 2015-ben kezdődő parlamenti időszak első felében. MTI