Terrorista támadás Párizsban – 12 halott

Tizenkét halálos áldozata van a Charlie Hebdo című francia szatirikus hetilap elleni szerdai támadásnak. A két fekete csuklyás támadó kalasnyikovokkal támadt a szerkesztőségére. A két támadó fél tizenkettő körül lépett be a lap székházába, aztán az előtérben nyitottak tüzet, majd az emeletekre is felmentek. A beszámolók szerint a támadók iszlamisták lehettek. A mészárlás után az utcán egy rendőrt szabályosan kivégeztek. A rendőrség egyelőre nem találta még meg a támadókat. Tizenketten meghaltak, négyen súlyosan sérültek, több mint húsz könnyű sérült is van. Nem a tizenkét halálos áldozatot követelő szerdai merénylet az első támadás a baloldali, erőteljesen vallásellenes Charlie Hebdo című francia szatirikus hetilap ellen, amelynek munkatársait az elmúlt években többször érték halálos fenyegetések, irodája és honlapja ellen több támadást is elkövettek. A BBC brit közszolgálati televízió honlapján megjegyzi, hogy Stephan Charbonnier avagy Charb, a lap igazgatóját folyamatosan testőrök védik és többször kapott halálos fenyegetést. A Telegraph című brit napilap úgy tudja, az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet 2013-ban vérdíjat tűzött ki Charbra, iszlamista honlapokon pedig nemrégiben lefejezésére buzdítottak. A szerdánként megjelenő magazin senkit sem kímélő, nonkonformista, a katolicizmust, az iszlámot, a zsidóságot vagy a szélsőbaloldalt egyaránt kifigurázó hangvételét misem bizonyítja jobban, minthogy Twitter-oldalán közzétett legutóbbi bejegyzéseinek egyike a rettegett Abu Bakr al-Baghdadit, az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezetet célozta meg. A 45 ezer példányban megjelentetett magazin eheti borítóképén Michel Houellebecq, a botránykönyveiről ismert francia író szerepel, akinek Behódolás (Soumission) című könyve ugyancsak január 7-én jelent meg, s már kiadása előtt óriási vihart kavart Franciaországban. A közeljövőben játszódó történet szerint ugyanis egy radikális muszlim politikus foglalja el a francia államfői pozíciót. 2006-ban számos muzulmánt feldühített a Charlie Hebdo, miután az eredetileg a Jyllands-Posten dán napilap által közölt, Mohamed prófétát ábrázoló karikatúrákat a francia lap is lehozta, és hozzátette saját rajzait. Válaszul gyújtóbombát dobtak a magazin párizsi irodájára. 2011 novemberében újabb hasonló támadás érte a lap irodáját, valamint hackerek indítottak akciót a honlapja ellen, feltehetően válaszul arra, hogy a magazin “Charia Hebdo” néven különkiadást jelentetett meg, s Mohamed prófétát a szám “társ-főszerkesztőjeként” jelölte meg. 2012. szeptember 19-én a szatirikus hetilap ismételten Mohamed prófétát ábrázoló rajzokat közölt. Aznap újabb hackertámadás érte a magazin honlapját. A karikatúrák olajat öntöttek a tűzre, mivel nem sokkal korábban Mohamed prófétát és az iszlámot gyalázó amerikai amatőr film jelent meg, amely világszerte feldühítette az iszlám híveit. A karikatúrák miatti tiltakozásoktól tartva 2012. szeptember 21-én, a péntek déli muzulmán ima idején húsz országban ideiglenesen zárva tartottak a francia diplomáciai képviseletek és iskolák. “Ha figyelembe vesszük a körülményeket, a világhelyzet soha nem kedvez a radikális iszlám és általában a vallásokkal való viccelődéshez. Ha figyelembe vesszük a körülményeket, akkor soha nem lehet semmiről beszélni, a szatirikus sajtónak pedig vége” – nyilatkozott akkor a Charlie Hebdo igazgatója. Angela Merkel a francia államfőnek, Francois Hollande-nak küldött részvétnyilvánító táviratában kiemelte, hogy az “iszonyatos” terrorcselekmény nemcsak francia polgárok élete és Franciaország biztonsága ellen irányult, hanem “támadást jelent a vélemény- és a sajtószabadság, a szabad, demokratikus kultúra egyik alapeleme ellen”, ami “nem igazolható semmivel”. Ezekben a “nehéz órákban szorosan francia barátaink mellett állunk” – tette hozzá a német kancellár. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke brutális és embertelen támadásnak minősítette a történteket. “Ez tűrhetetlen, barbár cselekedet, amelyet sem emberként, sem európaiként nem hagyhat szó nélkül egyikünk sem” – idézte a brüsszeli testület rövid közleménye a luxemburgi politikust, aki részvétét fejezte ki az áldozatok családtagjainak, Franciaországot pedig mind a maga, mind az általa vezetett testület nevében szolidaritásáról biztosította. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke tudatta, hogy mélyen megdöbbentette a terrortámadás, egyúttal együttérzéséről biztosította a szerkesztőséget, a rendőröket és szeretteiket. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár teljes szolidaritásáról biztosította Franciaországot, a merényletet pedig a sajtószabadság elleni felháborító támadásnak minősítette. Az Európai Uniótól teljes mértékben független, 47 tagállamot tömörítő páneurópai integrációs szervezet, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke, a luxemburgi Anne Brasseur szintén az interneten tudatta: együttérez az áldozatokkal. “Ez közvetlen támadás a véleménynyilvánítás szabadsága ellen” – tudatta rövid üzenetében az ET parlamenti közgyűlésének vezetője. Együttérzését fejezte ki a párizsi vérengzés áldozataival és családjaival Navracsics Tibor magyar EU-biztos szerdán Twitter-üzenetében. A politikus úgy fogalmazott: sokkolta a Charlie Hebdo hetilap párizsi székháza elleni támadás híre. “Gondolatban az áldozatokkal és családjaikkal vagyok. A francia nép mellett kell most állnunk” – írta Twitter-üzenetében az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős tagja. Ismeretlen fegyveresek megtámadták szerdán a Charlie Hebdo című francia szatirikus hetilap székházát Párizsban, a lövöldözésben tizenkét ember, köztük két rendőr életét vesztette. A támadás nyomán a francia kormány a legmagasabb fokozatra emelte a készültségi szintet a főváros térségében. MTI