Szexizmus a Balkánon: ezért húzták csőbe a szerb kormányfőt a Playboy-nyuszival

Rendesen csőbe húzták múlt héten a szerb kormányfőt: Ivica Dacicot – a Pink televíziós csatorna egyik műsorának vendégeként – egy alsóneműt nem viselő és a felvétel közben lábait olykor-olykor széttáró miniszoknyás álriporternő kérdezgette, akiről aztán később kiderült, hogy egy Playboy-nyuszi.

Az „izzasztó” interjú a YouTube videómegosztó portálra is felkerült (a műsor sugárzását hatóságilag betiltották), s a sűrűn kérdező partnere lábai közé meredő, zavarba ejtett miniszterelnök az eset után napokig gúny tárgya volt a hazai, sőt a horvát és boszniai médiában is. A műsor készítői tréfájukkal feltehetőleg a Szerbia, illetve a többi balkáni ország férfi társadalmára olyannyira jellemző szexista látásmódot vették célba. Az ENSZ 2011 végén hívta életre a délkelet-európai államban az „Igazi fickók a nőkkel szembeni erőszak ellen” nevű akciót, amelynek keretében igyekeznek minél több férfival aláíratni azt a nyilatkozatot, amelyben az áll: „Egy igazi férfi nem erőszaktevő, nem használja az öklét, és nem becsmérli a nőket”. A mozgalom szükségességét igazolja a vezető politikusok többségének viselkedése is. Velimir Ilic szerb építési és várostervezési miniszterről kiderült például, hogy évekkel ezelőtt egyértelmű szexuális utalásokkal és obszcén szóhasználattal zaklatta és sértegette egyik kollégájának titkárnőjét. A balkáni országok tömegtájékoztatásában a nők ábrázolása pusztán a testiségre és a kinézetre korlátozódik – panaszkodik Sanja Sarnavka, aki a nők jogaiért síkra szálló egyik legfontosabb horvát szervezet, a 19 évvel ezelőtt alapított B.a.B.e. (a „Légy aktív, légy emancipált!” jelmondat rövidítése) vezetője. A részben európai uniós forrásokból finanszírozott zágrábi Izvor feminista csoport is egyetért azzal, hogy a gyengébb nem tagjai a szexizmus áldozatai. Mindkét szervezet azon fáradozik, hogy felvilágosítsa a nőket a jogaikról, és adott esetben jogi segítséget nyújtson nekik, továbbá olyan tanulmányok készítését támogatják, amelyek a nők hátrányos megkülönböztetésére hívják fel a figyelmet. Az Izvor nemrég beszámolt egy jelentésről, amely szerint a női álláskeresők tíz százaléka már rögtön a bemutatkozó elbeszélgetésen „szexuális” ajánlatot kap. Horvátországban a férfiak igyekeznek világossá tenni egyebek mellett, hogy a nőknek semmi keresnivalójuk nincs a politikában, s ennek nyomatékosítására szívesen használnak különböző szólásokat is, például, hogy “A nőket nem gondolkodásra, hanem a matracra teremtették” vagy „Beszélj kevesebbet, szülj többet!”. A Cure nevű szarajevói alapítvány szerint a televízióban látható reklámok sokszor rásegítenek a Bosznia-Hercegovinában és az egész régióban tapasztalható szexizmus bebetonozására. A szervezet egyik tanulmányában rávilágított arra, hogy ezek a hirdetések gyakran a férfiakat is rossz színben tüntetik fel, s úgy állítják be őket, mint akik csak az „elemi ösztönre” képesek. Persze van egy határ, amelyen túl már a társadalom egészének jó ízlését sértik a szexuális töltetű reklámelemek. Bulgáriában nemrég egy tejtermék-reklám váltott ki óriási felháborodást: a hirdetésben egy dús keblű nő szerepel, aki egy darab juhsajtot a dekoltázsába ejt, majd később kiveszi onnan, és egy vevő szájába teszi. A fogyasztói tiltakozások nyomán a gyártó cég végül törölte a megbotránkoztató jelenetet. Romániában az államfő járatta le magát szexistának minősülő kijelentésekkel. Évekkel ezelőtt például egy televíziós újságírónő politikai jellegű kérdésére azt találta mondani: “Hé, madárka, ma nincs jobb dolgod, mint ilyent kérdezni?” A “madárka” szó azonban a román argóban a női nemi szervet jelenti… A Balkánon a nemek közötti egyenlőség terén talán üdítő kivételként említhető Albánia, ahol hosszú évek küzdelme után jogszabályban rögzítették, hogy a parlamenti helyek 30 százalékát női képviselők töltsék be. A dolog szépséghibája az, hogy a júniusban esedékes választásokra vonatkozóan a két nagy párt nemrég rövid úton hatályon kívül is helyezte a gyengébb nem parlamenti arányáról szóló rendelkezést. Bosznia-Hercegovinában a lakosság 52 százaléka nő, de a közéleti tisztségeknek csupán 17 százalékát töltik be a gyengébb nem képviselői. Női jogvédők ezzel kapcsolatban azonban rávilágítanak egy másik – általuk problémának nevezett – jelenségre is: Délkelet-Európa hagyományos szerkezetű társadalmaiban a gyengébb nem tagjai között sokan vannak azok, akik megvetik a feminizmust, és úgy gondolják, az „igazi” nő nem kérdőjelezi meg a tradicionális értékeket. MTI