Schengen és az osztrák vétó: itt a feltétel, amelynek teljesülnie kell, hogy Romániát felvegyék

Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter szerint “semmi sem állhat a schengeni bővítés útjába”, ha olyan intézkedéseket hoznak, hogy országában a következő hónapokban csökkenjen a menedékkérők száma.

Bécs vétója Románia és Bulgária schengeni tagságával szemben “egyelőre” érvényű, nem “örökre” szólt

– mondta az osztrák sajtó által idézett interjúban.

“Bízom benne, hogy a következő hónapokban valóban lépéseket tudunk tenni, hogy a számok csökkenjenek. Akkor semmi sem áll majd a schengeni bővítés útjába. Végül is nem azt mondtam, hogy soha nem tudunk megegyezni ebben a témában, hanem csak ebben a pillanatban” – mondta Alexander Schallenberg az APA osztrák hírügynökségnek adott interjújában.

Ami Karoline Edtstadler (ÖVP) Európa-ügyi miniszternek és Karl Nehammer kancellárnak azt a felhívását illeti, miszerint

kerítéseket kellene felállítani az EU külső határain,

Schallenberg szerint “lenne rá jogalap és lennének pénzügyi eszközök is”.

Alexander Schallenberg miniszter, aki ugyanannak a konzervatív ÖVP pártnak a tagja, mint Karl Nehammer kancellár, nem gondolja azt, hogy Ausztria elszigetelődött volna az EU-ban, mivel vétót emelt Románia és Bulgária schengeni csatlakozása ellen, és teljes mértékben támogatja a szövetségi kormány döntését.

“Ez egy teljesen normális vitafolyamat” – védekezett a bécsi diplomácia vezetője, utalva a Románia és Bulgária schengeni bővítésének megakadályozására tett lépésre. Ha “a kontinens közepén” fekvő Ausztriában a legmagasabb a menedékkérelmek száma Európában, akkor

“valami nem stimmel”

– érvelt.

Ausztriát “Svájc és Liechtenstein kivételével uniós és schengeni államok veszik körül”. Mivel az országnak ennyi menedékkérelemmel kell szembenéznie, “jogosan mondhatjuk, hogy támogatásra van szükségünk. Ez nem kétoldalú, hanem “páneurópai” probléma” – magyarázta Alexander Schallenberg az APA-nak adott interjújában.

A külügyminiszter meg van győződve arról, hogy az Európai Tanácsban folytatott megbeszélések “erősebben tudatosították” a jelzett problémát.

Schallenberg viszont “teljes képtelenségnek” nevezte azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint az ÖVP politikusai pusztán belpolitikai okokból vetették fel a kérdést.

“Nem akarunk egyedül maradni ezzel a problémával”

– hangsúlyozta.

A külügyminiszter megvédte Karl Nehammer szövetségi kancellárt, aki a “menekültügyi turizmus” kifejezést használta. “Mi másnak nevezhetnéd?” tűnődött.

“Az emberek hamis ürüggyel Belgrádba repültek, és Szerbia vízummentességét kihasználva csempészték be őket az EU-ba” – mondta.

Ez “emberkereskedelem” és “visszaélés egy olyan rendszerrel, amelynek célja, hogy védelmet nyújtson azoknak, akiknek valóban szükségük van rá”. Azonban “a beutazók túlnyomó többsége tunéziai, indiai, pakisztáni, egyiptomi” – mutatott rá Schallenberg.

“Legtöbbjüknek nincs kilátásuk menedékjogra, a rendszer számára ugyanakkor tehert jelentenek. Az is igaz viszont, hogy

szükség van a szabályozott gazdasági migráció lehetőségére”

– ismerte el.

Végső soron azonban minden európai országnak “együtt kell viselnie” külső határainak védelmének terhét – mondja a bécsi diplomácia vezetője. Az EU határainak közös igazgatására van szükség, és

“logikus megoldás lenne, ha a határ menti államokat akár anyagilag, akár logisztikailag támogatnánk abban, hogy ezt közösen vállalják fel”

– mondta az osztrák külügyminiszter.

NEWS.RO