Scheng-end: Németország újra bevezetné a határellenőrzést

Az illegális bevándorlás miatt át kell gondolni a schengeni rendszert, és Németországnak meg kell fontolnia, hogy felfüggeszti tagságát a belső határellenőrzés nélküli uniós övezetben – véli a bajor tartományi kormány pénzügyminisztere. Markus Söder a Bild am Sonntag című vasárnapi német lapban közölt vendégkommentárjában kiemelte, hogy a rendvédelmi szervek “meglepő sikereket” értek el a legfejlettebb iparú országokat összefogó G7 csoport hétfőn véget ért bajorországi tanácskozása miatt ideiglenesen visszaállított határellenőrzés révén. A hatóságok őrizetbe vettek 3517 személyt, érvényt szerzetek 135 letartóztatási parancsnak, elindítottak 10 555 eljárást a beutazásról és tartózkodásról szóló törvény elleni vétség miatt, további 237 eljárást pedig kábítószerrel való visszaélés miatt, és ez csak a kéthetes (június 15-ig tartó) időszak első felének a mérlege – írta Söder, hangsúlyozva, hogy “ezek a drámai számok megkérdőjelezik az EU-n belüli nyitott határok rendszerét”.

A személyek szabad mozgásának elve fontos érték, “de nem veszélyeztetheti a polgárok védelmét” – vélekedett a miniszter, aki szerint “veszít a támogatottságából” egy olyan állam vagy államszövetség, amely nem tud megfelelően gondoskodni határai, és így polgárai védelméről. Hozzátette: úgy tűnik, hogy egyes EU-tagállamok nem teljesítik kielégítően a schengeni övezet külső határainak védelmére vonatkozó kötelességeiket. Ez abban is megmutatkozik, hogy tízezrével jöhetnek Németországba menedékkérők, “holott egy másik EU-tagországban már biztonságban voltak”, de az érintett államok hatóságai hagyták, hogy távozzanak Németország felé. “Mindez nem maradhat következmények nélkül: a schengeni rendszer egészét felül kell vizsgálni” – sürgette a bajor konzervatív CSU politikusa. Bizonyos uniós tagországok elutasítják, hogy részt vállaljanak a menekültek számának gyors emelkedéséből fakadó terhek viseléséből, ezért Németországnak meg kell fontolnia, hogy felfüggeszti részvételét a schengeni rendszerben, ha nem változik a helyzet – írta Markus Söder. A pénzügyminiszter kiemelte, hogy a menedékkérők ellátása rendkívüli teher Bajorországnak, és “pénzügyi és személyi lehetőségeinek” határai felé sodorja a tartományt. A jelenlegi becslések szerint idén és jövőre akár a hárommilliárd eurót is elérheti a menedékkérők ellátásának költsége, ami azt jelenti, hogy Bajorország kénytelen több pénzt fordítani erre a célra, mint az utóbbi 19 évben összesen. Söder szerint a bevándorlás témája akár választásokat is eldönthet Németországban. A miniszter hangsúlyozta, hogy a CDU/CSU pártszövetségnek komolyan kell vennie a polgárok aggodalmait a bevándorlás ügyében, különben szélsőséges pártok csaphatnak le a témára. Németországban a menedékjogi kérelmek száma tavaly 60 százalékkal emelkedett, a 2013-ban regisztrált 127 ezerről 203 ezerre. Ennél többen csak a kilencvenes évek elején, a balkáni háborúk idején kértek menedékjogot Németországban. Az idén még magasabbra emelkedik a menekülthullám, a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) előrejelzése szerint az év végéig legkevesebb 400 ezer új kérelmet adnak be, vagyis a kérelmek száma a kiugróan magas tavalyi szinthez képest is megduplázódik. MTI