Pápaválasztás – A Péter trónjára legesélyesebb bíborosok

Kedden összeül a Vatikánban a pápaválasztó bíborosi testület, hogy megválassza a februárban lemondott XVI. Benedek pápa utódját.

Az új pápa megválasztásához kétharmados többség kell, vagyis a konklávén részt vevő 115-ből 77 bíboros szavazatára van szükség. A legerősebbek is csak néhány tucat voksra számítanak a kedd délutáni első szavazáskor, ezt próbálják föltornászni 77-re az újabb szavazási fordulókban. Ha ez egyik “nagy esélyesnek” – az olasz sajtó szerint az olasz Angelo Scola milánói érseknek és a brazil Odilo Scherernek, Sao Paulo érsekének – sem sikerül, előfordulhat, hogy egy kompromisszumos személy kerül ki győztesen az egymást követő szavazásokból. Az AP és a Reuters hírügynökség által összeállított listában a leggyakrabban esélyesként emlegetett “papabilis” bíborosok (nem az esélyesség sorrendjében): ANGELO SCOLA Milánói érsekként a legnagyobb és legbefolyásosabb egyházmegye irányítója, e posztra való 2011-es kinevezése óta tartják igazán számon az egyik legesélyesebb “pápajelöltként”. Milánói érsekként és velencei pátriárkaként két olyan rendkívül tekintélyes egyházi pozíciót tölt be, amelyből öt pápa került ki a XX. században. Scolát már nyolc évvel ezelőtt, Ratzinger bíboros pápává választásakor is széles körben esélyes személynek tartották Szent Péter trónjára. A 71 éves Scola konzervatív nézeteiről ismert, ugyanakkor fiatalokból álló hallgatóság előtt gond nélkül idéz olyan modern amerikai szerzőktől, mint Jack Kerouac vagy Cormac McCarthy. ODILO SCHERER A 63 éves brazíliai bíboros szintén az egyik legesélyesebb lehetséges befutónak számít. Viszonylag fiatalnak tekinthető a “mezőnyben”, és talán ennek következtében igyekszik minden módon elérni a hívőkhöz: rendszeresen használja a Twittert, televíziós szereplései között késő esti beszélgetős műsorokat is vállal és metróval jár reggelente. Második Twitter-üzenetében úgy fogalmazott: “Ha Jézus ma hirdetné az evangéliumot, azt az újságok, a rádió, a televízió, az internet és a Twitter segítségével tenné. Adjatok neki egy esélyt!” Mindemellett szigorúan tartja magát a katolikus doktrínák konzervatív vonalához, és keményvonalas álláspontot képvisel olyan társadalmi kérdésekben, mint az azonos neműek közötti házasság. 2007 óta bíboros, Sao Paulo érseke. MARC OUELLET A 68 éves kanadai bíboros egyszer azt mondta: “rémálomként” élné meg, ha őt választanák pápává. Magas rangú vatikáni bennfentesként Ouellet két korábbi pápa bizalmát is élvezte. A vatikáni püspöki kongregáció élén betöltött tekintélyes pozíciója, konzervatív nézetei, illetve a Latin-Amerikában végzett több éves munkája mind amellett szól, hogy ő lehet az első pápa az amerikai kontinensről. Szűkebb hazájában, a kanadai Québec tartományban azonban sokkal kisebb népszerűségnek örvend: inkább kívülállóként tekintenek rá, akit a Vatikán azért helyezett oda, hogy gátat szabjon az erőteljes szekularizációnak. ERDŐ PÉTER Az elsőszámú kompromisszumos bíboros, akire abban az esetben eshet a választás, ha nem sikerül megállapodni sem egy olasz, sem egy Európán kívüli jelöltben. Újraválasztották az Európai Püspöki Konferencia élén, de jó kapcsolata van afrikai egyházi vezetőkkel is. Az AP hírügynökség összeállításában kiemeli, hogy a 60 éves Erdő Péter – megválasztása esetén – a második kelet-európai pápa lenne, és a néhai II. János Pál pápa nyomdokába léphetne. A 2003 óta bíborosi rangot viselő Erdő Péter a kánonjog tudósa, elismert teológus, aki emellett szoros kapcsolat kiépítésére is törekszik egyházközségének híveivel. TIMOTHY DOLAN A 63 éves New York-i érsek a katolikus tradíció megnyerő modorú védelmezője. 2010-ben a hagyományokkal szakítva a regnáló alelnök helyett őt választották az amerikai katolikus püspöki konferencia elnökének. A 2012-es amerikai elnökválasztás előtt a két nagy párt, a republikánusok és a demokraták azon is versengtek, Dolan érsek melyikük elnökjelöltválasztó gyűlését tiszteli meg a jelenlétével. Mindkettőre elment. Bírálói szerint nincs elég karizmája és tapasztalata ahhoz, hogy XVI. Benedek utódja lehessen, de humorával és dinamizmusával sokakat megnyert magának. A “menedzser” típusú pápát keresők egyik jelöltje. Sokan attól tartanak, tisztogatást rendezne a Kúrián. SEAN O,MALLEY A 68 éves bostoni érsek a konklávé egyik legfelkészültebb internethasználója. 2003 után “tiszta lapot” teremtett a bostoni egyházmegyét megrázó papi pedofília botrányok után. Még az érseki rezidenciát is eladták, hogy kifizessék az áldozatoknak megítélt óriási kártérítéseket. Noha nyugodt, alázatos ferences rendi vezetőről van szó, honfitársához hasonlóan komoly hátrányt jelenthet neki, hogy sok bíboros úgy gondolja: még a látszatát is kerülni kell annak, hogy a Vatikánnak bármi köze lenne az amerikai világpolitikához, ezért ódzkodnak attól, hogy egy amerikait válasszanak meg pápának. JORGE MARIO BERGOGLIO Buenos Aires 76 éves jezsuita érseke. Szinte az egész karrierjét a hazájában, Argentínában töltötte. Állítólag ez a szerényen a háttérbe húzódó, alázatos bíboros kapta a második legtöbb szavazatot 2005-ben, XVI. Benedek megválasztásakor. Bergoglio javára írják az argentin katolikus egyház megújítását, amely az egyik leginkább konzervatív volt Latin-Amerikában. Ellene szólhat, hogy a római katolikus egyház még sohasem választott meg jezsuitát pápának. LEONARDO SANDRI A 69 éves argentin bíboros honfitársával, Bergoglióval ellentétben már 27 évesen a Vatikánba került, és soha nem is költözött vissza Argentínába. A kánonjogász a vatikáni belső viszonyok kitűnő ismerője, II. János Pál idején az egyházi állam 3. számú vezetőjévé emelkedett, hét évig volt helyettes szentszéki államtitkár. Előzőleg pápai diplomataként bejárta a világot, szolgált Afrikában, Washingtonban, Mexikóban. Sokak szerint inkább szentszéki államtitkárnak lenne ideális, mintsem pápának. LUIS TAGLE Az 55 éves Fülöp-szigeteki bíboros Ázsia legtöbbet szereplő római katolikus vezetője. A manilai érsek tudja, hogyan érjen el tömegeket: színpadon énekel, tv-ben prédikál, szónoklataival hol megnevetteti, hol megríkatja a hívőket. Fent van a Facebookon. Nagy hatással volt hazájában – Ázsia legnagyobb katolikus országában – a hívőkre az, ahogy együttérez a szegényekkel és egyszerű, nem hivalkodó életvitele. Megfigyelők szerint ugyanakkor csekély az esélye, mert ha Európán kívüli lesz a pápa, logikusabb lenne afrikai vagy latin-amerikai bíborost választani, figyelembe véve, hogy ebben a két régióban gyorsan gyarapszik a katolikus hívők száma. Ellene szól az is, hogy nagyon fiatal, és csak november óta tagja a bíborosi testületnek. CHRISTOPH SCHÖNBORN A 68 éves bécsi érsek XVI. Benedek egykori diákja. Bírálta a Vatikánt a pedofíliabotrányok kezelése miatt, és kész meghallgatni azokat, akik a katolikus egyház reformját követelik. A legnagyobb hátránya emellett, hogy osztrák. A bíborosok állítólag nem szívesen választanának XVI. Bendek utódjának egy másik, szintén német anyanyelvű pápát. ANDRÉS RODRÍGUEZ MARADIAGA A 70 éves hondurasi bíboros a katolikus egyház “aktivista” szárnyának képviselője; kiáll az emberi jogok mellett, figyelmeztet az éghajlatváltozás veszélyeire, és pártolja a szegény országok külföldi adósságainak elengedését. 2009-ben helyeselte, hogy Manuel Zelaya hondurasi elnököt államcsínnyel eltávolították a hatalomból. Antiszemitizmussal vádolták, amikor arról beszélt, zsidó érdekek is állhatnak amögött, hogy ilyen nagy sajtóérdeklődés övezi a katolikus egyházon belüli szexuális visszaéléseket. ANGELO BAGNASCO A 70 éves genovai érsek a befolyásos olasz püspöki konferencia elnöke. Nincs igazán nemzetközi tapasztalata, ezért inkább “pápacsináló” lehet a konklávén, mint pápa. PETER TURKSON A 64 éves ghánai bíboros Afrika első számú esélyese. Az igazságosság és béke pápai tanács vezetője. Többször tett kínos kijelentéseket a nyilvánosság előtt. Sokan azt a következtetést vonták le ebből, hogy híján van a kellő diplomáciai érzéknek. GIANFRANCO RAVASI Gianfranco Ravasi, a Vatikán “kulturális minisztere” ideális jelölt lehet azok számára, akik szeretnének visszatérni az olasz pápák hagyományához és akik a botrányoktól megtépázott egyház újjáélesztését várják az új pápától: amellett, hogy különlegesen nagy műveltségű tudós, személyiségét modern vonások is áthatják. Egyszer elárulta, hogy belehallgatott Amy Winehouse zenéjébe azzal a céllal, hogy jobban megértse a fiatalok új nyelvét és kultúráját. A 70 éves Ravasi számos nyelven beszél: Twitter-üzeneteit angolul írja, olaszul chatel, és beszédeiben gyakran lenyűgözi hallgatóságát azzal, hogy héberről arabra vált. MTI