Orbán a „végzetesen legyengült“ Oroszországról: a medve bármikor haraphat

Óvatosságra intett Orbán Viktor miniszterelnök az oroszországi válság lehetséges következményeinek megítélését illetően: mint csütörtök késő este Brüsszelben újságíróknak elmondta, az orosz devizatartalékok és az orosz katonai képességek rendkívül erősek, az orosz gazdaság újjászervezhető, Oroszország továbbra is komoly ország, amelyet megfelelő súlyán kell kezelni. “Csínján az elhamarkodott véleménynyilvánítással” – mondta. Szerinte nem szabad végzetesen legyengült országként tekinteni Oroszországra. “Komoly tényező, és komoly tényező marad a jövőben is” – fogalmazott. Orbán Viktor az EU-országok állam-, illetve kormányfőinek tanácskozása után nyilatkozott. Elmondta, hogy vannak uniós tagországok, amelyek Magyarországnál is súlyosabb veszteségeket voltak kénytelenek elkönyvelni az ukrán válság miatt Oroszországgal fenntartott gazdasági kapcsolataik visszaesése, az oroszokkal szemben meghirdetett szankciók következtében. Ezek az országok – tette hozzá – nyíltan felvetik, hogy Ukrajna megsegítése előtt inkább talán őket kellene kárpótolni a veszteségeikért. Ukrajnának a már korábban bejelentett 17 milliárd eurón kívül még legalább 15 milliárdra, vagyis jelenleg összesen 32 milliárd eurónyi támogatásra lenne szüksége – közölte a magyar kormányfő. Mint hozzátette, utána még évente körülbelül ilyen nagyságrendű összegre lenne szükség, mindaddig, amíg Ukrajna gazdasága talpra nem áll, “ami felől ma semmi biztosat nem tudhatunk”. Orbán Viktor szerint az EU-országok Ukrajnát illetően – bár az ukrajnai helyzet és Oroszország megítélésében vannak köztük jelentős eltérések – egységet kívánnak mutatni a cselekvésben, tehát nem engednek a megosztási kísérleteknek. “Az ukrán szuverenitás mellett kiállunk. Oroszország ellen újabb szankciókat nem vezetünk be” – tette hozzá. A csúcstalálkozó egyik fő témájáról, az uniós gazdasági növekedés ösztönzésére hivatott intézkedéscsomagról a magyar miniszterelnök felhívta a figyelmet arra: világosan kimondták, hogy a tagországoknak már korábban megítélt pénzeket nem érintheti a Juncker-csomag. Ez “megkönnyebbülésre okot adó hír a közép-európaiak számára” – fogalmazott. Orbán Viktor nagyon súlyos ügynek minősítette azt a kérdést, hogy szabad-e bármire – jelen esetben történetesen a növekedésösztönző csomag megvalósítására – hivatkozva eltekinteni a költségvetési hiány megengedett mértékétől. “Ha egyszer ezt az elvet áttörjük, kétséges, hogy még egyszer vissza tudunk-e térni a fegyelmezett költségvetési gazdálkodáshoz” – jegyezte meg. Az EU és az Egyesült Államok között tervezett szabadkereskedelmi megállapodást illetően Orbán Viktor elmondta: most először érzékelte, hogy vannak olyan kérdések, amelyeket szakértői szinten nem lehet rendezni, vagyis politikai döntést igényelnek. Ilyen – folytatta – a szuverenitás kérdése, az, hogy milyen módszerekkel rendezzék a jogvitákat. Magyarország ragaszkodik az államok szuverén igazságszolgáltatásának a rendszeréhez – szögezte le. Orbán Viktor “közép-európai összefogottságnak” nevezte, hogy a mostani EU-csúcs következtetéseinek a szövege lényegre törő, és annak terjedelme a töredéke az előző csúcstalálkozók zárónyilatkozatainak. Megfogalmazása szerint először volt olyan ülése az Európai Tanácsnak, amelyet Donald Tusk volt lengyel kormányfő személyében “közép-európai ember, Magyarország egyik barátja” vezetett. MTI