Obama írásban kéri Putyin válaszát

Barack Obama amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök abban állapodott meg, hogy a két ország külügyminisztere, John Kerry és Szergej Lavrov újra tárgyal majd az ukrajnai helyzet rendezéséről – közölte pénteken a Fehér Ház. Az elnök hivatal szerint Putyin hívta fel Obamát azért, hogy megvitassa vele azt az amerikai rendezési javaslatot, amelyet Kerry a héten korábban Hágában ismételten ismertetett Lavrovval. Az amerikai álláspontot Ukrajnával és az Egyesült Államok európai partnereivel konzultálva alakították ki.

Az amerikai tájékoztatás szerint az egy órán át tartó megbeszélésen Obama azt javasolta Putyinnak, hogy Oroszország foglalja írásba válaszát, és a két elnök megállapodott, hogy a két külügyminiszter meg fogja vitatni a további lépéseket. Az amerikai elnök rámutatott, hogy az ukrán kormány továbbra is visszafogott és a válság csillapítását célzó magatartást tanúsít, valamint hogy Kijev halad az alkotmányos reform és a demokratikus választások előkészületeivel. Sürgette, hogy Oroszország támogassa ezt a folyamatot, és kerülje a további provokációkat, beleértve a csapatösszevonást az Ukrajnával közös határán. Obama hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok továbbra is a diplomáciai megoldást szorgalmazza, szoros konzultációban az ukrán kormánnyal és támogatva az ukrán népet, azzal a céllal, hogy lecsillapítsák a válságot. Az amerikai elnök szerint ez csak akkor lehetséges, ha Oroszország visszavonja csapatait, és nem tesz olyan további lépéseket, amelyek Ukrajna területi épségét és szuverenitását sértik. Megismételte, hogy az Egyesült Államok határozottan ellenzi azokat a már megtett orosz lépéseket, amelyek sértik Ukrajna szuverenitását és területi épségét. Ez volt az első közvetlen kapcsolatfelvétel a két elnök között azt követően, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió szankciókat léptetett életbe Oroszországgal szemben. Putyin azután hívta fel Obamát, hogy utóbbi a szaúdi uralkodóval folytatott tárgyalásait követően Rijádban visszatért a szállodájába. Az amerikai kormány egy magas rangú tisztségviselője „őszintének és közvetlennek” nevezte a két elnök megbeszélését, és úgy fogalmazott, hogy a következő lépés, a Kerry-Lavrov találkozó mutatja majd meg, hogy mennyire komolyak Moszkva szándékai a diplomáciai megoldással kapcsolatban. Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára pénteken New Yorkban kijelentette: biztosítékokat kapott Putyin elnöktől arra, hogy Oroszországnak nem áll szándékában katonai műveleteket végrehajtani Ukrajna többségükben orosz ajkúak lakta keleti és déli területein. Ban Ki Mun azután beszélt erről újságíróknak, hogy zárt ajtók mögött tájékoztatta a Biztonsági Tanácsot a héten Moszkvában és Kijevben tett látogatásáról. Amerikai hivatalos források szerint a Krímben és az ukrán határ mentén egy mintegy 50 ezer fős orosz haderőt vontak össze, ez jóval jelentősebb annál, amely 2008-ban Grúziába hatolt be. A csapatmozgások célja ismeretlen. Egy ekkora haderővel Putyin behatolhat Kelet-Ukrajnába, de amerikai illetékesek az sem zárják ki, hogy zavargásokat próbál meg kiváltani azokon a területeken. A katonák egy része ugyanúgy nem visel felségjelzést, mint a Krím félszigetre bevonult egységek. A krími válság miatt nem rendezik meg júniusban Szocsiban a világ hét vezető ipari hatalma, az úgynevezett G7-es csoport és Oroszország – G8-ként emlegetett – csúcstalálkozóját, ehelyett a hetek Oroszország kizárásával tartanak majd csúcsszintű megbeszélést Brüsszelben. MTI