Obama: a kormány nem tesz engedményeket a terroristáknak, de segíti a túszok családjait

Az Egyesült Államok kormánya továbbra sem tesz engedményeket a terroristáknak, de segíteni fogja az érintett családokat vagy a közvetítő harmadik feleket az amerikai túszokról folytatott tárgyalásban – jelentette ki szerdán a Fehér Házban Barack Obama amerikai elnök. Obama közölte, hogy miközben az amerikai kormánynak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy megmentse a túszul ejtett amerikaiakat, Washington továbbra sem fog váltságdíjat fizetni. “Ha helyénvaló, a kormányunk segíthet ezeknek a családoknak, kormányunk segíthet ezeknek a családoknak és a magánerőfeszítéseknek a kommunikációban, részben azért, hogy biztosítsák a családtagok biztonságát és azt, hogy ne csapják be őket” – hangoztatta az elnök. Bejelentette, hogy a túszügyekben követett eddigi amerikai hivatalos magatartást felülbírálva rendeletet adott ki, amelynek értelmében az elnöki apparátus nemzetbiztonsági tanácsán belül egy túszügyekben illetékes reagáló csoportot állítanak fel, túszügyi elnöki különmegbízottat neveznek ki, és a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) irányítása alatt az illetékes szervek egy koordináló csoportot – az elnök szavaival egy “túszszabadító fúziós sejtet” – hoznak létre. Az érintett családok mellé, amelyeket a kormány ezentúl partnerként kezel és információkkal lát el, kapcsolattartót rendelnek ki. “Ezek a családok már eleget szenvedtek és nem érezhetik úgy, hogy a saját kormányuk mellőzi őket vagy megtorlást gyakorol ellenük” – hangoztatta az elnök, aki a bejelentést megelőzően túszok hozzátartozóival és volt túszokkal találkozott. “Nem fogjuk cserben hagyni önöket. Önök mellett fogunk állni” – mondta. Obama ugyanakkor megismételte a hivatalos álláspontot, amely szerint a váltságdíjfizetés emberrablók célpontjaivá teszi az amerikaiakat és jövedelemforrást jelent a számukra. “Az Egyesült Államok több mint 200 éve követi azt a politikát, hogy nem fizet váltságdíjat és nem tárgyal terroristákkal” – jelentette ki az elnöki bejelentésre válaszolva John Boehner, a képviselőház republikánus elnöke. “Aggaszt, hogy ennek a régóta érvényben lévő elvnek a feladása több amerikait sodorhat veszélybe itt és külföldön” – tette hozzá. Barack Obama elnök tavaly ősszel rendelte el a túszejtéssel kapcsolatos hivatalos magatartás felülvizsgálatát, miután az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet több amerikai tússzal végzett. Több meggyilkolt túsz hozzátartozói arra panaszkodtak, hogy hivatalos személyek megfenyegették őket: büntetőeljárás indul ellenük, ha váltságdíjfizetéssel próbálják meg elérni a szeretteik szabadon bocsátását. A felülvizsgálat arra a megállapításra jutott, hogy javítani kell a kommunikációt az érintett családokkal és nagyobb fokú együttműködésre van szükség. Tavaly nyár óta az IÁ négy amerikait gyilkolt meg: James Foley és Steven Sotloff újságírót, valamint Peter Kassig és Kayla Mueller segélymunkást. Obama elnök a néhányuk lefejezéséről készített videofelvételek közzététele után rendelte el, hogy az IÁ ellen Irakban és Szíriában légi hadművelet induljon. Az elmúlt hónapokban további két amerikai vesztette életét fogságban: Luke Somers újságíró Jemenben egy sikertelen amerikai túszmentési akció során halt meg, Warren Weinsteinnel, az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatalának (USAID) alkalmazásában álló orvossal pedig Pakisztánban végzett véletlenül egy amerikai dróncsapás. Az IÁ több más nemzetiségű nyugati túszt szabadon engedett, miután váltságdíjat kapott értük. Az Egyesült Államokban azonban mind a kormányzat, mind magánszemélyek számára tilos a terroristáknak fizetni vagy más engedményt tenni. Ezt a törvényi előírást a szerdai elnöki bejelentés nem változtatta meg, de az igazságügyi minisztérium a jövőben a váltságdíjat fizetni kész családok esetében eltekint majd annak érvényesítésétől – mint ahogy emiatt a múltban sem indított eljárást. Az amerikai kormány az érvényben lévő tilalom ellenére tavaly tárgyalásokba bocsátkozott a tálibokkal az általuk Afganisztánban foglyul ejtett Bowe Bergdahl őrmester ügyében. A katonát végül öt guantánamói fogolyért cserélték el. A Fehér Ház szerint a Bergdahlról folytatott tárgyalások megengedhetők voltak, mert az elnök elkötelezett azon elv mellett, hogy egyetlen katonát sem szabad hátrahagyni. A civil túszok hozzátartozói szerint azonban a kormányzat nem tehet ilyen különbséget amerikai állampolgárok között. A 2001. szeptember 11-i terrortámadások után mintegy 80 amerikait ejtettek túszul külföldön, akiknek több mint fele hazatérhetett. MTI