Mit akar tenni Donald Trump Amerikával?

Miután mindkét vetélytársa visszalépett az elnökjelöltségért folytatott küzdelemtől, Donald Trump milliárdos üzletember maradt az egyetlen aspiráns az amerikai Republikánus Párt elnökjelöltségére, és szinte biztos, hogy őt választják meg az országos konvención a párt elnökjelöltjének. Az elemzők immár azt kérdezik: mit akar tenni Trump Amerikával? Milyen programot kínál honfitársainak? A The Washington Post című tekintélyes napilap elemzője szerint Donald Trump – amennyiben valóban ő lesz a republikánusok elnökjelöltje – oly sok megválaszolatlan kérdéssel vág bele a novemberi választás küzdelmeibe, mint korábban talán egyetlen elnökjelölt sem. A New York-i üzletember ugyanis – állítják szinte egybehangzóan elemzők és politikusok – eddig nem mutatott fel koherens belpolitikai programot, és a külpolitikai elképzeléseiről a napokban elmondott beszéde sem értékelhető átfogó programbeszédként. Trump eddig többnyire homályosan, egyes elemeiben nem egyszer egymásnak ellentmondó terveket említett arról, milyen elvek alapján és milyen eszközrendszerrel irányítaná az Egyesült Államokat. Esetleges kormányának várható kulcsembereiről sem sokat árult el.

Néhány – szinte minden kampánygyűlésen hangoztatott – javaslata viszont ismert: meghosszabbítaná a már meglévő falszakaszt az amerikai-mexikói határon, és a költségeket a mexikói kormánnyal fizettetné meg, megtiltaná – legalábbis átmenetileg – a muszlim vallású menekültek belépését az Egyesült Államokba, deportálná az illegális bevándorlókat és újratárgyalná Washington külkereskedelmi szerződéseit. Adópolitikai, pénzügyi, egészségügyi elképzeléseiről, a fegyverviselés szabályozásáról és az azonos neműek – az Egyesült Államokban fontos kampánytémának számító – házasodási jogáról vallott elképzeléseiről egyelőre nem sokat mondott. Elemzők most próbálják összegyűjteni mindazt, amit itt-ott, régebben és mostanában elejtett, és ezek alapján ellentmondásos kép van kibontakozóban. Az üzletember elnökként csökkentené a társasági adót és a legtöbbet keresők személyi jövedelemadóját, ugyanakkor a kampányban gyakran felvetette a gazdagokra kivetendő adó ötletét is. Az egészségbiztosításban egy sor konzervatív javaslattal állt elő, elsősorban a szabadpiaci versenyt erősítené, de tudni lehet azt is, hogy korábban támogatta a kormányzati felügyelettel megvalósított általános egészségbiztosítást. Ígéri az amerikai haderő fejlesztését és az egész országra kiterjedő infrastruktúra-fejlesztést, de azt nem fejti ki, hogy mindehhez hogyan teremtené elő a forrásokat. Azt ígéri, hogy visszahozza az Egyesült Államokba a korábban – például Kínába vagy Indiába – kiszervezett munkahelyeket, de arról nem szól, hogy ő is Kínában gyártat, mint ahogy arról sem, hogy az általa külföldön teremtett munkahelyeket Amerikába telepítené-e. Az amerikai elemzők az előválasztási folyamat során gyakran eljátszottak a gondolattal, hogy milyen lenne egyik vagy másik elnökjelölt-aspiráns elnöksége, mit jelentene az amerikai társadalom és a világ számára. Donald Trump esetében nem tudtak koherens képet felvázolni, átfogó programot összegyűjteni. Szerda délután – miután Ted Cruz texasi szenátor példáját követve másik vetélytársa, John Kasich ohiói kormányzó is kiszállt az elnökjelöltségért folytatott küzdelemből – Donald Trump a nevét viselő New York-i felhőkarcolóban fogadta a CNN hírtelevízió munkatársát, és hosszú interjút adott, amelyben lényegi programot ezúttal sem vázolt fel. MTI