Mi újság Athénban?

A napokban visszatér Athénba a trojka, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértőiből álló küldöttség, a Görögországnak nyújtott mentőprogram és a cserébe elvárt reformok soron következő felülvizsgálata pedig márciusban zárulhat le – közölte hétfőn Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és monetáris ügyekért felelős tagja és Jeroen Dijsselbloem, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport elnöke. A miniszterek tanácskozását követő sajtótájékoztatón Dijsselbloem üdvözölte a görög kormány elkötelezettségét a reformok iránt, ám figyelmeztetett, hogy a trojka visszatérése nem garancia a sikerre, és még sok a tennivaló. “Két dolgot tudok: hogy a felülvizsgálat lezárására és az eredmények pozitív értékelésére van szükség bármilyen további kifizetés előtt, és azt, hogy a programban még 10,1 milliárd euró áll rendelkezésre” – húzta alá a miniszterek tanácskozásán elnöklő holland pénzügyminiszter, világossá téve ugyanakkor, hogy azt nem tudja, ez az összeg mennyi időre lesz elegendő. A tanácskozásra érkezve Dijsselbloem úgy nyilatkozott: ha folyósítják a még rendelkezésre álló összeget, az augusztusig biztosan elegendő, és a nyár után kerülhet szóba, mi legyen a megoldás, ha Görögország kifogy a pénzből és a lehetőségekből. Olli Rehn is azt hangsúlyozta, hogy a görög hatóságoknak folytatniuk kell a strukturális reformokat és a pénzügyi konszolidációt. A finn biztos szintén a kiigazító program felülvizsgálatához kötötte annak megoldását, hogyan, mikor és miből tömjék be a Görögországban kialakuló “fiskális rést” vagyis azt, hogy Athén várhatóan idő előtt teljesen ki fogja meríteni a mentőprogram lehetőségeit, és további segítségre lesz szüksége. Olli Rehn úgy fogalmazott: ő azt szerette volna, ha ez a kérdés tavaly év végéig rendeződik, de miután megfelelő eredmények híján a program felülvizsgálata nem zárult le, erre sem volt mód. “Továbbra is a gazdasági reformokra kell összpontosítani” – nyomatékosította Rehn. Mind Rehn, mind Dijsselbloem említette Ciprust. A holland pénzügyminiszter szerint mind makroadatok, mind a költségvetés számai jobbak a vártnál, a pénzügyi rendszer stabilizálódik, és hamarosan megkezdődhet a pénzforgalmi korlátozások további lazítása. A gazdasági biztos pedig rámutatott, hogy Ciprus gazdasága rugalmasabbnak bizonyult, jobban reagált, mint azt a program elindításakor vélték. Dijsselbloem a sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy sikerült előrelépést tenni abban a kérdésben, hogy lehessen-e közvetlenül az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) forrásaiból bajba került bankokat feltőkésíteni. Mint mondta, reményei szerint márciusra erről is kialakulhat a politikai megállapodás. A miniszterek az általános gazdasági helyzetet is áttekintették, és arra jutottak, hogy gyorsul a növekedés, az eurózóna helyzete javul, ám a munkanélküliség továbbra is elfogadhatatlanul magas. MTI