Meglepő államelnöki vélemény: „Azt mondták nekünk, hogy az Európai Unió ajtaja nyitva áll előttünk. Csak éppen nem engednek be rajta”

Európa kétszer is rokkanttá tette és kényszerzubbonyba kötötte Bosznia-Hercegovinát – vélekedett Bakir Izetbegovic, a bosznia-hercegovinai államelnökség elnöke szombaton Szarajevóban azt követően, hogy részt vett az Egymillió aláírás Bosznia-Hercegovina uniós tagságáért nevű kezdeményezés nyitórendezvényén. Az Oslobodjenje című szarajevói napilap internetes oldalán olvasható beszámoló szerint Izetbegovic azt mondta: először akkor vált “rokkanttá” Bosznia-Hercegovina, amikor az 1991-95-ös délszláv háború idején embargót vezettek be Jugoszláviával szemben, az európai közösség pedig – azért, hogy tisztára mossa a lelkiismeretét – humanitárius segélyt küldött az országba ahelyett, hogy valódi segítséget küldött volna. Másodszor pedig 1995-ben járt el így Európa, amikor a daytoni szerződéssel megbénították az ország működését – mondta Izetbegovic. A daytoni békeszerződés zárta le a boszniai háborút. A szerződés alapján Bosznia-Hercegovina függetlenné vált az egykori Jugoszláviától, de az országot két entitásra osztották: a bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra és a többségében szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra. A két entitásnak külön vezetése, parlamentje és alkotmánya is van, de rendelkeznek a teljes államra vonatkozó vezetéssel is. A túlméretezett államapparátus megbénítja az ország működését. “Ezt követően azt mondták nekünk, hogy az Európai Unió ajtaja nyitva áll előttünk” – mondta Izetbegovic, majd hozzátette: “csak éppen nem engednek be rajta”. Mint fogalmazott: “engedjék meg ennek a rokkantnak, hogy leüljön. Hogy velük együtt üljön le, és kezdődjenek meg a tárgyalások.” Kifejtette, hogy szerinte az úgynevezett Sejdic-Finci-ügy, amely most előfeltétele az uniós tárgyalások megkezdésének, csak az egyik fejezetet kellene hogy képezzen a csatlakozási tárgyalások során. Szerinte az egységes Európát Bosznia-Hercegovina megelőzte az egységesítési elvekben, de aztán az európai közösség megengedte, hogy a háborúban az ország többnemzetiségű szövete szétszakadjon és tönkremenjen. 2006-ban egy boszniai roma férfi, Dervo Sejdic és a boszniai zsidósághoz tartozó Jakob Finci az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult azzal a panasszal, hogy országuk alkotmánya másodrendű állampolgárnak minősíti őket. Az alkotmány ugyanis megkülönbözteti a három “államalkotó” népcsoportot, a bosnyákokat, a horvátokat és a szerbeket, valamint az “egyéb” népcsoportokat. Azok, akik nem valamely államalkotó népcsoport tagjai, nem kerülhetnek be a törvényhozásba. A strasbourgi bíróság 2009-es ítéletében Sejdicnek és Fincinek adott igazat, az EU pedig azt várja Bosznia-Hercegovinától, hogy törölje el a hátrányos megkülönböztetést. Egy közelmúltban végzett felmérés szerint egyébként a lakosság 85 százaléka támogatja az ország uniós csatlakozását. MTI