Megkezdődött a minszki csúcstalálkozó

Megkezdődött a fehérorosz fővárosban szerda este a német-francia-orosz-ukrán csúcstalálkozó. A résztvevők, Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia elnök, Petro Porosenko ukrán államfő, valamint Vlagyimir Putyin orosz elnök a minszki Függetlenségi Palotában ült tárgyalóasztalhoz, hogy megpróbálják előmozdítani a kelet-ukrajnai válság rendezését.

A minszki négyhatalmi csúcstalálkozó legfőbb vitapontjai

A minszki német-francia-orosz-ukrán négyhatalmi csúcstalálkozó vitapontjait tekintve óriási szakadék húzódik Ukrajna és Oroszország álláspontja között. A szerdai egyeztetések célja, hogy a felek megpróbáljanak diplomáciai úton véget vetni az eddig több mint 5300 halálos áldozatot követelő délkelet-ukrajnai fegyveres összecsapásoknak. Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia, Vlagyimir Putyin orosz és Petro Porosenko ukrán elnök a Kelet-Ukrajnában harcoló felek közt tavaly szeptemberben kötött fegyverszüneti megállapodást venné alapul az átfogó megegyezés megkötéséhez. Mindazonáltal a felek számos jelentős kérdésben nem értenek egyet. A FELEKET ELVÁLASZTÓ FEGYVERSZÜNETI VONAL Kijev szerint az új tűzszüneti egyezménynek tiszteletben kellene tartania a tavaly szeptemberi megállapodásban a harcoló felek által lefektetett fegyverszüneti vonalat. Ezzel szemben Moszkva a jelenlegi frontvonalakat szeretné a fegyverszüneti vonal meghúzásakor alapul venni, s így figyelembe venné az oroszbarát szakadárok által Kelet-Ukrajnában a tavaly szeptemberi megegyezés óta elfoglalt területeket. A DEMILITARIZÁLT ÖVEZET KITERJEDÉSE A szeptember 5-i minszki megállapodás azt fektette le, hogy a feleket elválasztó fegyverszüneti vonaltól kezdődően egy 15 kilométeres sávban mindkét fél kivonja nehézfegyvereit. Hollande ezzel szemben korábban úgy nyilatkozott, a jelenlegi tárgyalások alapját egy 50-70 kilométeres demilitarizált övezet létrehozása képezi. AZ OROSZ CSAPATOK KIVONÁSA Kijev legfőbb követelése, hogy Oroszország vonja ki csapatait és fegyvereit a kelet-európai országból. Ukrajna és a nyugati országok azzal vádolják a Kremlt, hogy a kelet-ukrajnai felkelést katonákkal és hadi felszereléssel támogatja. Ezzel Moszkva megsérti a szeptember 5-i minszki megegyezést, amely aláhúzta a külföldi harcosok kivonásának szükségességét. Moszkva tagadja a vádakat, és továbbra is azt hangoztatja, hogy orosz önkéntesek harcolnak a szeparatisták soraiban. A HATÁRELLENŐRZÉS JOGA Az ukrán kormány az orosz-ukrán határ kizárólagos ellenőrzésének jogát követeli vissza a szakadároktól, valamint azt, hogy adják át az általuk elfoglalt határellenőrző állomásokat. Kijev azt akarja elérni, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ellenőrizze a szakadárok által jelenleg ellenőrzött határszakaszt, hogy gátat lehessen vetni az orosz katonák és fegyverek Ukrajnába áramlásának. Oroszország arra hivatkozik, hogy korábban lehetővé tette az EBESZ ukrajnai missziójának, hogy két határátkelő-helyet megfigyeljen. A Kreml korábban azt hozzátette, az EBESZ munkatársainak kellene megkérniük az oroszbarát szakadárokat, hogy vonuljanak el az említett határállomásoktól. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán arra figyelmeztetett, hogy a határellenőrzéseket csak abban az esetben lehetne teljesen visszaállítani, ha Ukrajna széles körű autonómiát biztosítana a keleti területeken élőknek, amnesztiát adna a szeparatistáknak és beszüntetné a szakadárok által elfoglalt térségek pénzügyi blokádját. UKRAJNA NATO-TAGSÁGA Az orosz elnök attól tart, hogy Ukrajna a jövőben csatlakozni akar az észak-atlanti katonai szövetséghez. Ez a félelem nagyban hozzájárult a jelenlegi válsághelyzet kialakulásához. Emiatt Moszkva továbbra is olyan garanciákat vár el a nyugati országoktól, amelyek segítségével szavatolni lehetne, hogy Ukrajna a jövőben nem lesz a NATO tagja. A nyugati országok álláspontja szerint viszont Kijevnek szuverén joga van ahhoz, hogy saját sorsáról határozzon. Emiatt valószínűtlen, hogy a kérdésben engedményeket tegyenek Oroszország tárgyalópartnerei. A KELET-UKRAJNAI AUTONÓMIA A tárgyalások egyik legvitatottabb kérdése az, hogy milyen irányítás alá essenek a nagyrészt orosz ajkúak lakta kelet-ukrajnai területek. A tavaly szeptemberi minszki megállapodás széles körű autonómiát ígért az ország keleti térségeinek, de nem egyértelmű, hogy ez csupán a szeparatisták által uralt területekre vonatkozik, vagy más régiókra is kiterjed. A szeparatisták jelenleg nagyjából Donyeck és Luhanszk megyék felét tartják ellenőrzésük alatt. Moszkva azt követeli, hogy az ukrán kormány biztosítson széles körű autonómiát a szakadárok által uralt területek lakosságának. Oroszország az AP amerikai hírügynökség szerint ezzel azt reméli, hogy ennek segítségével megszilárdíthatja befolyását nyugati szomszédja felett, és megakadályozhatja Ukrajna nyugati elköteleződését – például a NATO felé. A kijevi vezetés tavaly ígéretet tett a nagyobb fokú önrendelkezés és önkormányzatiság biztosítására, a tervezett ukrán alkotmányos reform azonban még mindig nem lépett életbe. Ehhez szorosan kapcsolódik az a kérdés, hogy a szeparatisták által uralt területeken új önkormányzati választásokat kell-e tartani. A donyecki és luhanszki szeparatisták a krímihez hasonló népszavazást tartottak az Ukrajnától való elszakadásról, és – dacára a minszki megállapodásban foglaltaknak – ősszel saját választásokat tartottak az önhatalmúlag kikiáltott donyecki és luhanszki “népköztársaságokban”. Ezeket viszont – a nemzetközi közösség döntő többségéhez hasonlóan – Kijev nem ismeri el. BÉKEFENNTARTÓK Oroszország korábban felvetette, hogy nemzetközi békefenntartó erőket kellene Ukrajnában állomásoztatni a tűzszüneti megállapodás ellenőrzésére, azonban Kijev elzárkózott a javaslattól. Moszkva elsősorban oroszbarát országok – például Kazahsztán, Fehéroroszország vagy Azerbajdzsán – csapatait küldené a kelet-európai országba, s ezt Kijev határozottan ellenzi. MTI