Meghalt Hugo Chávez

A rákkal való kétéves küzdelem után meghalt Hugo Chávez venezuelai elnök – jelentette be helyi idő szerint kedd délután Nicolás Maduro alelnök. Az 58 éves Chávezt múlt év decemberében rákbetegsége miatt negyedszer műtötték meg Kubában, ahonnan február 18-án tért haza, és azóta egy katonai kórházban ápolták Caracasban. Az elnök egészségi állapota hétfőn gyors ütemben rosszabbodott, Chávez újabb légúti fertőzést kapott, és akut légzési nehézségekkel küszködött. Az elmúlt időszakban egészségi állapotáról ellentmondásos hírek jelentek meg, az azonban bizonyos volt, hogy korábban légúti fertőzést kapott, és csövön át lélegeztették. Kormányának vezetői több alkalommal is hangoztatták, hogy Hugo Chávez életéért küzd. Mindennek ellenére a venezuelaiak túlnyomó többsége remélte, hogy az elnök képes lesz visszatérni a hatalomba. Egyes hírek szerint az elnök az elmúlt időszakban már csak palliatív kezelésben részesült, amelynek célja szenvedéseinek csökkentése és a körülményekhez képest lehető legjobb életminőség biztosítása volt. Újabb műtéte, illetve hazatérése óta nem jelent meg a nyilvánosság előtt, csupán kórházi betegágyából tettek közzé néhány fotót róla. Új választások, vagy a kijelölt utód? Chávez korábban Nicolás Madurót, Venezuela alelnökét jelölte ki utódául, ugyanakkor az ellenzék új választásokat szeretne Venezuelában. Egy korábbi felmérés viszont tanúskodott, hogy az ellenzék jelöltje aligha nyerné meg az esetleges új választást. Maduró kedden bejelentette, hogy utasítást adott a hadsereg és a rendőrség egységeinek mozgósítására “a béke szavatolása érdekében”. Ugyanakkor nem közölte, hogy milyen arányú mozgósításról van szó. Venezuela 1999 óta hatalmon lévő szocialista vezetőjét tavaly októberben választották újjá egy következő hatéves időszakra. Decemberi kubai műtétjét követően azonban túl beteg volt ahhoz, hogy hazatérjen a hivatalos eskütételre. Nicolás Maduro alelnök egy hétfői nyilatkozatban azt állította, hogy az ország “történelmi ellenségei” okozták az államfő rákbetegségét, és közölte: ennek bebizonyítására tudományos bizottságot kérnek majd fel. Közölte, hogy különleges intézkedéseket hoznak a szabotázscselekmények ellen, s hogy kiutasítottak egy amerikai katonai attasét, mert konspiratív tevékenységet folytatott a baloldali kormány gyengítésére. Maduro szerint az általa meg nem nevezett ellenségek “terveket aktiváltak” az ország destabilizálására, arra, hogy “csapást mérjenek a venezuelai demokrácia működésére”, és az utóbbi években kialakított baloldali rendszerre. Az amerikai külügyminisztérium a vádat a leghatározottabban visszautasította, és azt teljes mértékben abszurdnak nevezte. Chávez halálhírét bejelentve az alelnök a lakosságot nyugalomra szólította fel. A venezuelai elnök halála kapcsán kedden New Yorkban részvétét nyilvánította a caracasi kormánynak és a venezuelai népnek Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, valamint több latin-amerikai ország vezetője, a perui kongresszusban pedig egyperces némasággal adóztak Chávez emlékének. Evo Morales bolíviai elnök még kedd éjszaka Caracasba repül, hogy végső búcsút vegyen a venezuelai államfőtől. Hugo Chávez… …1982-ben kezdett közéleti tevékenységbe: tiszttársaival megalapították a Bolivari Forradalmi Mozgalom 200-at (Bolivar születésének 1983-as 200. évfordulója előtt tisztelegve). 1992 februárjában katonai puccsal próbáltak hatalomra kerülni, de a lázadás elbukott, Chávez megadta magát, két év börtönre ítélték, de az akcióját politikai sikerként könyvelte el. Az első elnökválasztását 1998-ban nyerte, a szavazatok 56,2 százalékát kapta, egy évvel később alkotmányozó nemzetgyűlést tartott, alkotmány módosított (ezt 1999-ben referendumon is megerősítették, ami újabb politikai sikert jelentett neki). A következő, 2000-es elnökválasztáson a szavazók 59,76 százaléka erősítette meg a hatalmában. Chávez „forradalmi” szociális intézkedéseket léptetett életbe, a gazdaság gondjaiért rendre a régi rezsim „ragadozó oligarcháit”, a „nemzetközi tőke korrupt kiszolgálóit” tette felelőssé. Az ország gazdaságának gerincét adó olajipart – Venezuela rendelkezik a világ hetedik legnagyobb olajkészletével – lényegében államosította. Ez a vagyon – kiegészítve a szintén állami kézbe került földgáz-kitermeléssel – képezte a venezuelai gazdasági-politikai ideológia, a baloldali és autokratikus politikai rendszer, a „bolivari szocializmus” alapját. 2002-ben egy rövidéletű puccs során ideiglenesen eltávolították a hatalomból. Chávez az Egyesült Államokat vádolta a puccs szervezésével, majd két évvel később egy népszavazáson újra megerősítette a hatalmát. 2006-ban újra megnyerte az elnökválasztást, méghozzá 20 százalékos szavazatkülönbséggel választották újra. Legutóbb tavaly ősszel erősítették meg hatalmában, akkor már csak 54,4 százalékot kapott. Az utóbbi időkben az olajvagyon már nem volt elég a nagyszabású jóléti intézkedések finanszírozására: az ország jelentősen eladósodott, devizáját február elején drasztikusan le kellett értékelnie. MTI | index