Lezárta Magyarország különleges vizsgálatát az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése

Az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlése szerdán Strasbourgban határozattal lezárta a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok magyarországi érvényesüléséről évek óta folytatott “különleges vizsgálatát”, ugyanakkor sürgette, hogy folytassák a párbeszédet Magyarország és az Európa Tanács között számos, még nyitott téma megoldására, ide értve például az egyházak, a média szabadsága, a rasszista és szélsőséges szervezetek, valamint a sarkalatos törvények széles skálája kérdéskörét. A kontinens 47 országát összefogó Európa Tanács az említett értékek tiszteletben tartását kíséri figyelemmel a tagországokban. Parlamenti Közgyűlése, amely a tagállamok törvényhozási tagjaiból álló, 318 fős testület, évente négyszer tart egy-egy munkahetes ülésszakot Strasbourgban. A most zajló nyári ülésszak szerdai munkanapján a Magyarországról folytatott vita alapja az a jelentés volt, amelyet Robert Walter brit konzervatív képviselő nyújtott be. Walter azért készített jelentést, mert az ET Parlamenti Közgyűlése csaknem napra pontosan két évvel ezelőtt – 2013. június 25-én – olyan határozatot szavazott meg Magyarországgal kapcsolatban, amely az eredetileg javasolt hivatalos monitoring eljárás megindítását ugyan elvetette, de kimondta, hogy a testület a továbbiakban is szoros figyelemmel kíséri a helyzet alakulását a jogállamiság szempontjából. Ennek a “különleges vizsgálatnak” a nyomán született meg a most megvitatott jelentés, amely számos részterületet áttekint, nevezetesen az igazságszolgáltatás függetlenségét, az egyházügyi törvényt, a médiaszabadság ügyét, az alkotmánybíróság szerepét, valamint a választási törvényt. A dokumentum egyfelől üdvözli azokat a lépéseket, amelyeket időközben a magyar hatóságok megtettek a két évvel ezelőtt megfogalmazott ET-ajánlások témakörében, másfelől felhívja a figyelmet arra, hogy nem minden ajánlás teljesült, és felszólítja Magyarországot, hogy folytassa a párbeszédet az Európa Tanáccsal a még nyitott kérdések megoldása érdekében. A magyar országgyűlési küldöttséget a mostani ülésszakon Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke vezeti. Rajta kívül hat fideszes, egy KDNP-s, két szocialista és egy jobbikos országgyűlési képviselő van a magyar delegációban. Németh Zsolt az MTI-nek telefonon adott nyilatkozatában a vita lefolyásáról és kimeneteléről úgy fogalmazott: a szocialisták mindent megtettek annak érdekében hogy alárendeljék pártpolitikai érdekeiknek a Magyarországról szóló jelentés lezárását, és módosító javaslatot nyújtottak be a vizsgálat fenntartása mellett, ezt a kísérletet azonban ET Parlamenti Közgyűlése elutasította. Németh Zsolt szerint az együttműködés az elmúlt években példamutató volt a magyar kormány és az Európa Tanács intézményei, így a Velencei Bizottság nevű alkotmányjogi szakértői testület között. A fideszes politikus úgy összegezte a vita tanulságát, hogy Magyarország működő demokrácia, ugyanakkor e nagyarányú reformokat megvalósító jogállamnak szüksége van arra, hogy ezt a demokráciát “folyamatosan finomhangolja”, és ebben fontos szerepet töltenek be olyan nemzetközi szervezetek, mint az Európa Tanács. Harangozó Gábor, az MSZP országgyűlési képviselője az MTI-nek nyilatkozva egyfelől azt emelte ki, hogy az elfogadott jelentés az említett területek közül csak az igazságszolgáltatás terén állapított meg érdemi javulást, nevezetesen az ügyáthelyezési jog kiiktatását. A jelentéstevő ugyanakkor egyáltalán nem foglalkozott olyan, újabban felmerült kérdésekkel, mint amilyen például az “illiberális állam”, a halálbüntetés, illetve a menekültügy – állapította meg a szocialista képviselő. Az ET honapja szerint a Parlamenti Közgyűlés képviselői mindemellett üdvözölték, hogy a magyar hatóságok letettek a halálbüntetés visszaállításának elképzeléséről. Harangozó arra is kitért, hogy jövő januártól Magyarország – nem rendkívüli országspecifikus okból, hanem egyszerűen azért, mert rotációs alapon sorra kerül – újból az alaposabban górcső alá vett országok között lesz az Európa Tanácsban. MTI