Letartóztathatják Belgrádban a koszovói külügyminisztert

A szerb hatóságok letartóztathatják Hashim Thaci koszovói külügyminisztert, ha a politikus Belgrádba utazik, egy 18 évvel ezelőtt kiadott elfogatóparancs ugyanis még mindig érvényben van ellene – jelentette a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) pénteken. Hashim Thacit, a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) egyik vezetőjét 1997-ben távollétében egy szerb bíróság 10 év letöltendő börtönbüntetésre ítélte terrorizmus miatt, az elfogatóparancsot pedig azóta sem vonták vissza. A koszovói külügyminiszter viszont megerősítette, hogy részt vesz azon az április 23-25. közötti, az európai integrációs folyamatról szóló belgrádi konferencián, amelyet az Ifjúsági Oktatási Bizottság elnevezésű nem kormányzati szervezet rendez. Thaci és a szerb politikusok viszonya az 1998-99-es szerb-koszovói fegyveres konfliktus idején történtek ellenére viszonylag rendezettnek mondható. Két évvel ezelőtt Brüsszelben, akkor még kormányfőként, Thaci az akkori miniszterelnökkel, Ivica Daciccsal megállapodott a Belgrád és Pristina közötti helyzet normalizálásának körülményeiről. A két politikus azóta számos alkalommal ült tárgyalóasztalhoz, legutóbb egy hónappal ezelőtt Pristinában találkoztak. A normalizálási folyamatban Dacic és Thaci jelenleg külügyminiszterként vesz részt. A szerb közvélemény szemében Thaci az 1990-es években háborús bűnösnek és terroristának számított, mert a szakadár UCK akkoriban támadásokat hajtott végre a szerb rendőrség és a hadsereg tagjai, valamint a szerb hatóságokkal együttműködő koszovói albánok ellen, és a szerb lakosság módszeres megfélemlítését, elűzését szolgáló különítményei is voltak, amelyek a feltételezések szerint számos gyilkosságot hajtottak végre. A félkatonai szervezet célja az volt, hogy Koszovó elszakadjon Szerbiától. Tevékenységével hozzájárult az 1998-1999-es koszovói szerb-albán fegyveres harcok kitöréséhez, illetve ahhoz, hogy Slobodan Milosevic jugoszláv elnök etnikai tisztogatást kezdjen Szerbia főként albánok lakta déli tartományában. A humanitárius katasztrófa megelőzése érdekében a NATO 1999 márciusában bombázni kezdte Jugoszláviát, végül a 78 napon át folytatott légicsapások vetettek véget az említett harcoknak. Koszovó ideiglenes ENSZ-igazgatás alá került, a biztonságról a NATO vezette nemzetközi békefenntartó erő (KFOR) gondoskodott, a tartomány pedig 2008-ban kikiáltotta függetlenségét, és első miniszterelnöke Hashim Thaci lett. Koszovó önállóságát Szerbia azóta sem ismeri el. Az UCK akkor elkövetett tettei máig vitatottak, Koszovónak most nemzetközi nyomásra fel kell állítania egy különleges bíróságot, amely az UCK által elkövetett bűntettekkel foglalkozna. A különleges bíróság megalakulásáig azonban a szerb bíróság ítélete életben marad, így – amennyiben Szerbia nem retten vissza egy diplomáciai botránytól – a koszovói külügyminiszter akár a rácsok mögött is találhatja magát belgrádi látogatása során. MTI