Koszovó: a helyzet egyre bonyolultabb

A koszovói kormány megalakításának késlekedése veszélyezteti az ország vízumliberalizációját és az állampolgárok szabad mozgását – írta keddi cikkében a Tribuna című pristinai napilap. Koszovónak több mint négy hónapja nincs kormánya. A parlamentet május 7-én oszlatták fel, az országot azóta ügyvezető kormány irányítja, a parlamentet többszöri próbálkozásra sem sikerült megalakítani, így a kormányalakítás is késlekedik. Szeptember 11-én megállapodást kötöttek a koszovói albán ellenzéki pártok annak érdekében, hogy ellenzékbe kényszerítsék a választások után is hivatalában maradt Hashim Thaci kormányfő Koszovói Demokrata Pártját (PDK). Előrelépést egyelőre nem értek el. A koalíciós megállapodás szerint viszont felülvizsgálják mindazokat az egyezményeket, amelyek a Pristina és Belgrád között az Európai Unió közvetítésével zajló párbeszéd során fogadtak el. Ez a megállapodás volt az egyik mérföldköve mindkét ország európai integrációjának. Koszovó integrációja így most egyrészt azért nem tud folytatódni, mert nincs kormány, amellyel Brüsszel tárgyalni tudna, másrészt ha a pristinai felet a tárgyalások során valóban az ultranacionalista Önrendelkezés (Vetevendosje) soraiból származó politikus fogja képviselni – ez is a megállapodás része -, akkor lehet, hogy elölről kell kezdeni a megbeszéléseket. Az Önrendelkezés sohasem támogatta a Belgráddal folytatott párbeszédet. A Tribuna című lapnak nyilatkozó szakértők szerint amennyiben az európai integrációs folyamat megbénul, bizonytalanná válik az is, mikor törlik el az uniós vízumkényszert Koszovóval szemben. A napilap szerint tovább bonyolítja a helyzetet, hogy Brüsszel Koszovót az illegális bevándorlók és menedékkérők egyik “melegágyának” tartja, a nem elég szigorú határellenőrzés miatt ugyanis Koszovón keresztül rengetegen jutnak el az uniós határokig. Ez a tényező pedig szintén közrejátszhat abban, hogy egyelőre nem törlik el a vízumkötelezettséget az unióba utazó koszovóiak esetében sem. MTI