Kijev cáfolja Moszkva vádjait

Ukrajna nem virtuálisan, hanem fizikailag, azaz valódi csővezetékeken keresztül kapja Európából a földgázt – jelentette ki Jurij Bojko energetikáért felelős ukrán miniszterelnök-helyettes a hétvégén újságíróknak nyilatkozva. Bojko ezzel cáfolta azokat a héten elhangzott moszkvai vádakat, amelyek szerint fizikailag lehetetlen a reverz, azaz ellentétes irányú gázszállítás, hanem valamiféle papíron szereplő műveletről lehet csak szó. Az ukrán vezető hangsúlyozta azt is, hogy az Ukrajnába Európából visszaérkező gázszállítások kétoldalú megállapodások alapján történnek, amelyeknek a Gazprom orosz gázvállalat nem szereplője. Megerősítette, hogy Kijev egyelőre csak az RWE német vállalattól kap földgázt, a tavaly megkötött megállapodás szerint májusig 5 milliárd köbmétert. Ukrajna valójában orosz földgázt kap a német cégtől, de olcsóbban, mint közvetlenül a Gazpromtól, mert Oroszország kedvezőbb áron adja Németországnak a földgázt. A német gázszállítmányok tavaly novembertől Lengyelországon keresztül érkeznek Ukrajnába, idén március végétől viszont Magyarországon keresztül is. Az ukrán kormány Szlovákiával és Romániával is hasonló megállapodást készül aláírni. A Kommerszant-Ukrajina című ukrán lap áprilisban nyilvánosságra hozott értesülése szerint a szerződésekben semmi törvénytelen nincs. A lap szerint a Gazprom rendelkezési joga a szállított földgáz fölött véget ér a tranzithatáron lévő gázmérőállomásnál. Az európai vásárlóknak pedig joguk van az általuk megvásárolt földgázt bármely más országnak eladni, beleértve Ukrajnát is, ezt az orosz gázvállalattal kötött szerződésük nem tiltja. Alekszej Miller, a Gazprom vezetője már nem először gyanúsítja csalással Kijevet. A hónap elején egy orosz tévéműsorban kijelentette, hogy semmiféle csővezetékeken keresztüli visszaküldött gázszállítás nem történik Ukrajnába az említett európai országokból. Emellett a “take or pay” elvre hivatkozva hétmilliárd dollárt követel az orosz gázvállalat Kijevtől, amiért kevesebb földgázt vásárolt tőlük tavaly, mint amennyit minimumként rögzítettek a 2009-es orosz-ukrán megállapodásban. MTI