Fidel Castro elárulta Che Guevarát?

“Nincs kapcsolat Manilával” – írta többször is a naplójába Che Guevara Bolíviában. E mondat Alberto Müller veterán kubai újságíró szerint valójában azt jelentette, hogy a szigetországot vezető Fidel Castro elárulta és magára hagyta az argentin gerillát. “Manila volt Kuba fedőneve” – mondta az újságíró az EFE spanyol hírügynökségben kedden megjelent interjújában, amelyet a Buenos Airesben zajló nagyszabású nemzetközi könyvfesztiválon adott a kubai szocialista forradalom két kiemelkedő alakjának szembenállásáról Valgo más vivo que muerto (Többet érek élve, mint holtan) címmel írt könyvéről. A kötet címe – egy állítólag Che Guevarától származó mondat, amely akkor hangzott el a forradalmár részéről, amikor rátaláltak a bolíviai La Higuera faluban – szembeállítja a gerilla túlélés iránti vágyát a Fidel Castro által adott parancsokkal, miszerint nem szabad hagyniuk, hogy élve fogják el őket. Emellett annak jele, hogy 1967-re komoly ellentétek feszültek kettejük között – magyarázta Alberto Müller.

A szerző szerint Havannában készen állt egy csapat gerilla, hogy Che Guevara megmentésére induljon, de “Fidel nem engedélyezte a küldetést”, és sorsára hagyta bajtársát. Che Guevarával 1967. október 9-én végeztek La Higuerában. “Nyomorúságos körülmények között halt meg: mezítláb, asztmagyógyszerek, víz, étel és szövetségesek nélkül” – fogalmazott Müller. Ahhoz, hogy megértsék, Castro miért nem segített Guevarán, az újságíró 1965-ig viszi vissza az olvasókat, az algíri afroázsiai konferenciáig, amelyen “Che a Szovjetunió ellen beszélt és ezzel magára haragította Fidelt”. Az argentin forradalmár bírálta a szovjeteket és azzal vádolta őket, hogy ők is kizsákmányolók, csakúgy, mint az imperialista amerikaiak. Mindezt mondta akkor, amikor Fidel Castro épp véglegesíteni akarta a Havanna és Moszkva katonai együttműködésről szóló megállapodást. Alberto Müller szerint a két forradalmár közötti ellentétek idővel tovább nőttek, és kiéleződtek a Kongóból való visszavonulással, amelyről Castro Guevara háta mögött egyezkedett, végül pedig a bolíviai küldetésben kulminálódtak. A szerző úgy véli, “Che álláspontja ellentétes volt Fidel érdekeivel, így nemkívánatos személy lett a kubai forradalom számára, szálka a köröm alatt”. Az újságíró Che Guevara több életrajzírójával és történésszel folytatott beszélgetései alapján arra a megállapításra jutott, hogy a forradalmár szülőföldjére, Argentínába akart menni, hogy “felszabadítsa”, és a bolíviai küldetést Havannában találták ki. Müller szerint Castro 1965-ben azt mondta, “Bolíviában nincs szükség forradalomra, mert egy korábbi agrárreformnak köszönhetően a parasztok birtokában vannak a földek”. A kubai vezető mégis odaküldte Guevarát, majd néhány hónappal később megszakította a kapcsolatot La Pazzal, ami növelte a gerillák elszigeteltségét és rontott a helyzetükön. “Azt hiszem, Che úgy halt meg, hogy nagyon is tudatában volt Castro árulásának” – fogalmazott Alberto Müller. A szerző szerint idővel elválik majd egymástól Che forradalma és Fidel forradalma. Müller úgy véli, előbbi a “tisztább”, Guevara “életét adta egy eszméért”, és “erkölcsileg makulátlan” volt, amikor meghalt. Ha élne, “Che közelebb állna kalkuttai Teréz anyához, mint Fidelhez”, és dühös lenne a Kubában uralkodó helyzet láttán. A Miamiban élő újságíró szerint a kubai nép sokat szenvedett az elmúlt fél évszázadban. Müller üdvözölte hazája és az Egyesült Államok közötti viszony javulását. “A blokádok és az embargók nem vezettek eredményre. Az elszigetelés soha nem lehet kormánypolitika” – tette hozzá. MTI