Falkland-szigetek: Argentína tárgyalni hívja Nagy-Britanniát

Az argentin külügyminiszter azt követelte kedden, hogy Nagy-Britannia kezdjen tárgyalásokat országával a Falkland-szigetek hovatartozásáról, de London újra visszautasította ezt, miután a sziget lakossága két hete elsöprő többséggel megerősítette, hogy brit fennhatóság alatt akar maradni. Az ENSZ New York-i központjában beszélve Hector Timerman törvénytelennek nevezte a két héttel ezelőtti referendumot, és rendkívül sajnálatosnak nevezte, hogy a brit fél az ENSZ Dekolonizációs Bizottságának már negyven olyan határozatát utasította el, amely kétoldalú tárgyalásokat sürget a sziget hovatartozásáról. A Ban Ki Mun főtitkárral folytatott megbeszélése után Timerman a legnagyobb latin-amerikai és karibi szervezeteket vezető kollégáival, Luis Almagro uruguayi és Bruno Rodríguez kubai külügyminiszterrel, valamint José Beraun perui külügyminiszter-helyettessel közös sajtóértekezletet tartott. Az argentin külügyi tárca közleménye szerint Timerman az ország és az egész térség nevében megköszönte az ENSZ főtitkárának, “hogy nagy figyelmet fordít a Biztonsági Tanács által rábízott jószolgálati misszióra a Nagy-Britanniával való tárgyalások újrafelvétele ügyében”. Az argentin partoktól 400, Londontól pedig mintegy 13 ezer kilométerre fekvő Falkland-(Malvin-)szigetek 1833 óta brit ellenőrzés alatt állnak. Argentína mégis magának követeli a területet, több mint 30 évvel az 1982-ben vívott, 900 ember életét követelő falklandi háború után. Timerman diplomáciai lépésére válaszul Mark Lyall Grant brit ENSZ-nagykövet leszögezte, hogy a falklandi lakosság az ENSZ Alapokmányában lefektetett önrendelkezési jogával élt, amikor a március első felében megtartott népszavazáson 99,8 százalékban ismét amellett döntött, hogy Nagy-Britannia tengeren túli területe kíván maradni. A nagykövet hozzátette, hogy az Egyesült Királyság kormánya szerint szó sem lehet a Falkland-szigetek hovatartozásáról szóló tárgyalásokról addig, amíg azt a helyiek nem akarják. MTI