EU-tisztújítás – Megszavazta az EP a Juncker által javasolt összetételű Európai Bizottságot – ÖSSZEFOGLALÓ


Megszavazta az Európai Parlament (EP) szerdán Strasbourgban a Jean-Claude Juncker volt luxemburgi néppárti miniszterelnök által vezetett új Európai Bizottságot, amelyben Navracsics Tibor kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztos lesz. A november elsején hivatalba lépő testületbe, amely az EU központi javaslattevő-végrehajtó intézménye, a 28 tagállam egy-egy főt jelölt. Az új magyar EU-biztos Navracsics Tibor volt miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter, későbbi külgazdasági és külügyminiszter. A 751 tagú EP-ben 699-en adták le voksukat. A bizottság mellett 423-an, ellene 209-en szavaztak, 67-en pedig tartózkodtak.

Nagyításért kattintson a képre!
A Juncker-bizottságot lényegében a jobbközép néppárti, a balközép szociáldemokrata, valamint a liberális frakció “koalíciója” szavazta meg. A konzervatívok előre tartózkodást jelentettek be, a radikális baloldaliak és a zöldek pedig azt közölték, hogy nemmel szavaznak. Az erősen euroszkeptikus, illetve a kifejezetten unióellenes képviselők értelemszerűen a bizottság ellen voksoltak, túlságosan “föderalistának” tartva Juncker törekvéseit. A zöldek vezérszónoka hangsúlyozta: a testület egészére vonatkozó ellenzésük nem jelenti azt, hogy a biztosok számottevő részét ne tartanák szakmailag és emberileg alkalmasnak, és hogy a zöldek ne lennének elkötelezett Európa-pártiak. A zöldpárti és a radikális baloldali vezérszónok is bírálta ugyanakkor, hogy Navracsics Tibor megkapta azt a portfóliót, amelyhez az oktatás és a kultúra is tartozik. A jobbközép néppárti Jean-Claude Juncker a bizottságot a parlamentnek előterjesztő beszédében többször utalt a szociáldemokratákkal való összhang fontosságára. Ígéretet tett arra, hogy még idén karácsony előtt beterjeszti a már korábban kilátásba helyezett, 300 milliárd eurós beruházásösztönző csomagtervet. Az új Európai Bizottság az eddiginél strukturáltabb, rétegezettebb testület lesz. Juncker sokkal több jogkört adott át alelnökeinek, mint hivatali elődje. Ezt ő is hangsúlyozta EP-előterjesztésében, mondván: a bizottság szerkezeti átszervezésének van egy nagy vesztese, nevezetesen saját maga, a testület elnöke. Úgynevezett első alelnökként tevékenykedhet majd a szociáldemokrata Frans Timmermans eddigi holland külügyminiszter, és lesz hat további alelnök, aki a húsz “egyszerű biztos” közül többnek a tevékenységét fogja összehangolni, függően a célfeladatoktól. Martin Schulz európai parlamenti elnök a szavazás után hangsúlyozta, hogy Európai Bizottság, illetve annak elnöke soha korábban nem bírt ilyen erős legitimációval. Ezt azzal magyarázta, hogy az Európai Néppárt már a májusi EP-választások előtt megnevezte Junckert az európai bizottsági elnöki posztra szánt “csúcsjelöltjeként”, és a néppártiak ezek után szerezték meg a legtöbb mandátumot az EP-választásokon. A Fidesz-KDNP EP-képviselőcsoportja nyilatkozatban üdvözölte Navracsics Tibor és a bizottság megválasztását. A kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi portfólió “nagy megtiszteltetés, Navracsics Tibor személyében pedig egy felkészült, elkötelezett, Európa-barát biztos megválasztását üdvözölhetjük” – olvasható a nyilatkozatban. A magyar néppárti EP-képviselők szerint “a mai napon világossá vált: az Európai Néppárt és Jean-Claude Juncker bizalma töretlen Navracsics Tiborban. Minden megbuktatási kísérlet kudarcot vallott. Meghallgatásán bizonyította alkalmasságát, a számára eredetileg kijelölt portfólió pedig érdemben nem változott”. Juncker szerdai bejelentése arról szólt, hogy a Navracsis Tibornak szánt felelősségi területek közül az uniós polgárság témája átkerül a görög belügyi EU-biztoshoz, a magyar jelölt esetében pedig nevesítik a sportügyi felelősségi területet is. A szociáldemokrata EP-frakcióhoz tartozó magyar delegáció szintén nyilatkozatot tett közzé, amelyben kiemelte, hogy tagjaik támogatták az új Európai Bizottságot. Az MSZP és a DK képviselői fontosnak tartják, hogy az új bizottság kiemelten kezelje a fokozódó munkanélküliség és egyre erősödő elszegényedés elleni harcot, teremtsen szolidárisabb és szociálisabb Európát. A magyar szociáldemokrata EP-képviselők szerint ugyanakkor “Navracsics Tibor személyében egy olyan uniós biztos lett tagja a Juncker-bizottságnak, aki az Orbán-rezsim törvényalkotásért felelős minisztereként és kormányfő helyetteseként bűntárs volt a magyar jogállamiság lebontásában és feldúlásában. A Jobbik három képviselője nemmel szavazott. “Egy, a feladata ellátására alkalmas biztosi testület összeállítása lehetetlen feladat. A biztosok az unió miniszterei, de nincs számukra 28 elkülöníthető feladat. A biztosok többségének semmiféle előzetes ismerete nincs a számukra kijelölt portfólióra vonatkozóan. A szakmai felkészültség egyébként sem szerepel az alapszerződésben megfogalmazott elvárások között. A biztossal szembeni mindenkori követelmény az ideológiai megbízhatóság” – hangzik a párt magyarázata. Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért politikusa, aki a zöldpárti EP-frakció tagja, magyar újságíróknak azt mondta Strasbourgban, hogy Juncker a bizottság összeállításakor nem volt hajlandó érdemben figyelembe venni az EP kifogásait. “Továbbra is az olajiparban mélyen érdekelt spanyol biztos felügyeli a klíma- és az energiaügyeket, a rendkívül gyenge teljesítményt mutató máltai jelölt lesz a környezetvédelmi biztos, a londoni City árnyékából kell megrendszabályoznia a pénzpiacokat. A politikus szerint ez az Európai Bizottság sokkal gyengébb testület lett, mint amilyen remélhető volt, és az, hogy Jean-Claude Juncker ennyire semmibe vette az EP álláspontját, “nagyon rázós öt évet vetít előre”. MTI

Nyomj egy lájkot is, ha tetszett a cikk