EU-csúcs: Ukrajna, EMU, terrorizmus elleni küzdelem a napirenden

A minszki egyeztetések miatt a tervezetthez képest több mint háromórás csúszással kezdődött meg csütörtök délután Brüssszelben az Európai Unió állam- és kormányfőinek tanácskozása. A napirenden az ukrán helyzet, a terrorizmus elleni küzdelem és a gazdasági és monetáris unió (EMU) jövőjéről folytatandó vita szerepel. Az ukrajnai válságról, a Minszkben kötött megállapodásról Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök mellett Petro Porosenko ukrán államfő is beszámol az Európai Tanács tagjainak. Ezt követően a 28-ak immár Porosenko nélkül értékelik a helyzetet, és azt, hogy milyen további lépésekre van szükség az Oroszországgal fenntartott kapcsolatokban. A terrorizmus elleni küzdelem a januári párizsi merényletek apropóján került a csúcs napirendjére. Ezzel összefüggésben az állam- és kormányfők Martin Schulz-cal, az Európai Parlament (EP) elnökével is folytatnak megbeszéléseket a légi utasok adatainak rögzítését lehetővé tévő uniós rendszer jóváhagyásáról, amelynek elfogadása az EP-re vár. A megbeszélésekre az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport elnöke, Jeroen Dijsselbloem és az Európai Központi Bank vezetője, Mario Draghi is meghívást kapott. Velük az EMU jövőjéről, illetve a Görögországról folytatott vitában váltanak majd szót a tagállamok vezetői. Angela Merkel a csúcstalálkozóra érkezve arról beszélt, hogy a szavakat tetteknek kell követniük. A német kormányfő reménykeltőnek, “nem többnek és nem kevesebbnek” minősítette a minszki eredményeket. Francois Hollande szerint az elkövetkező órák döntő jelentőségűek lesznek abból a szempontból, hogy miként lehet majd értékelni a tűzszüneti megállapodást. “A jövőben is kellő nyomást szükséges kifejteni az ukrajnai béke biztosítása érdekében” – fogalmazott a francia köztársasági elnök. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke óvatosan üdvözölte a minszki megállapodást, és szintén azt hangsúlyozta, hogy annak hatékonyságát a helyszínen, Kelet-Ukrajnában lehet majd csak felmérni. A volt lengyel miniszterelnök kiemelte, hogy az orosz agresszió egyértelműen fenyegetést jelent Európa békéjére. Federica Mogherini, az EU külügyi főképviselője arra az álláspontra helyezkedett, hogy a minszki megállapodás a helyes irányba tett lépés, nem old meg mindent, “de a jobb hír is jobb, mint a rossz hír”. A korábbi olasz külügyminiszter hangsúlyozta, hogy ki kell várni, hogy a tűzszünet hatályba lépjen, és a megállapodás többi pontjának végrehajtását is ellenőrizni kell. Azt mondta, ennek érdekében konkrét uniós intézkedéseket is javasolni fog. “Egy megállapodás aláírása fontos dolog, de még fontosabb a megvalósítása” – húzta alá Mogherini. Az Oroszországgal szemben alkalmazandó további esetleges büntetőintézkedésekről szólva rámutatott, hogy a Mariupol elleni rakétatámadást követően már születtek ilyen döntések, ma viszont nem erről van szó, hanem arról, hogy az Európai Unió hogyan tud konstruktívan hozzájárulni ahhoz, hogy a minszki egyezség csak az első legyen sok pozitív lépés sorozatában. Orbán Viktor miniszterelnök úgy vélte, jó esély kínálkozik arra, hogy Ukrajnában az ésszerű megoldás felé induljanak el a dolgok. A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy az előzetes értékelés szerint jó esély van arra, hogy az események “a rossz ösvényről a jó ösvényre váltsanak”. A kormányfő felhívta a figyelmet, hogy pénteken ő maga is Kijevbe utazik. MTI