EP-képviselők: minden EU-tag ismerje el Koszovót

Az Európai Unió öt tagállama még nem ismerte el Koszovót független államként, pedig az segítené az országot az európai integrációban és előnyös lenne a szerb kapcsolatok normalizálódása szempontjából – szögezték le az Európai Parlament képviselői strasbourgi plenáris ülésükön elfogadott állásfoglalásukban szerdán.

Az uniós parlament a Nyugat-Balkánról elfogadott 2016-os jelentésében kihangsúlyozta, Szerbiának és Koszovónak többet kell tennie a két ország közötti viszony, a kétoldalú kapcsolatok javításáért.

A képviselők előremutatónak nevezték az unió és Koszovó közötti stabilizációs és társulási megállapodás 2016. április 1-jei hatálybalépését és az Európai Bizottság vízumliberalizációra vonatkozó javaslatát. Megjegyezték: ennek életbe lépéséhez még néhány fontos feltételnek teljesülnie kell, továbbá aggodalmukat fejezték ki a politikai helyzet tartós és szélsőséges megosztottsága miatt. Sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy Koszovó kevés erőfeszítést tett a megfelelő és hatékony adminisztratív kapacitás kiépítésére, és elítélték, hogy 2016 első felében az ellenzék néhány tagja erőszakosan félbeszakította a koszovói parlament munkáját.

Az EP állásfoglalásban Szerbiával kapcsolatban üdvözölte Belgrád és Pristina közeledését, valamint az uniós jogharmonizáció keretében az igazságszolgáltatás, az alapjogok, a szabadság és a biztonság területén megkezdett reformokat, amelyek a csatlakozás szempontjából alapvető fontosságúak.

A képviselők ugyanakkor azt sürgették, hogy a hatóságok hozzanak létre megfelelő intézményi kereteket az előcsatlakozási alapok hatékony felhasználására. Véleményük szerint Szerbiának fokozatosan összhangba kell hoznia kül- és biztonságpolitikáját az unióéval, beleértve Oroszországgal kapcsolatos politikáját is. A gyakorlatban is biztosítania kell az igazságszolgáltatás függetlenségét, és alkotmánymódosítás révén garantálnia kell a kulcsfontosságú intézmények függetlenségét, illetve az alapjogok érvényesülését.

Macedóniával kapcsolatban elismerésüket fejezték ki az új kormány május végi megalakulását illetően, és arra buzdították az új kabinetet, hogy állítsa helyre az országba és intézményeibe vetett bizalmat.

A képviselők azt javasolták, hogy a kormány kötelezze el magát a jogállamiság, az igazságszolgáltatás, az alapjogok, a korrupció elleni harc, a belügyek és a szomszédsági viszony átfogó reformja mellett. “Ha tényleges előrelépés történik a több fontos belügyi reformot rögzítő przinói megállapodás végrehajtásában, az EP támogatja a csatlakozási tárgyalások megkezdését” – olvasható az elfogadott szövegben. A tavalyi évre visszatekintve a képviselők sajnálattal állapították meg, hogy folyamatos a visszalépés az igazságszolgáltatás reformja terén, és újra politikai beavatkozás tapasztalható az igazságszolgáltatás munkájába, ide értve a bírák és ügyészek kijelölését és előléptetését. Az EP ezen felül aggodalmát fejezte ki a különleges ügyészi hivatal munkája elleni politikai támadások miatt is.

Tőkés László fideszes európai parlamenti képviselő a Koszovóról szóló vitában Magyarország támogatásáról biztosította az új nyugat-balkáni állam integrációját. Sajnálatosnak nevezte, hogy amit független országgá válásukkal elértek a koszovóiak, azt politikai viszálykodásukkal rendre lerombolják. A nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletének részarányos biztosítását viszont követendő, “jó gyakorlatként” méltatta.

Tekintettel a nyugat-balkáni térség országaiban tapasztalható politikai és nemzeti megosztottságra és az egyes országokban időről időre kirobbanó politikai válságra, valamint az ezek következtében állandósuló instabilitásra, továbbá a mindmáig fennálló háborús-polgárháborús veszélyekre, Tőkés László hozzászólásában az Európai Unió fokozott támogatását kérte az érdekelt országok csatlakozása érdekében.

Sógor Csaba (RMDSZ) európai parlamenti képviselő hozzászólásában kiemelte: a Szerbiával ápolt kapcsolatoknak is segítene, ha az Európai Unió valamennyi tagállama elismerné Koszovót. Szerinte a nyugat-balkáni országok integrációs tevékenységét az EU-nak “jutalmaznia kellene”, ugyanis más nemzetközi szereplők is aktívak a térségben és a tartós békével ellentétes célokat követnek.

Deli Andor vajdasági EP-képviselő hozzászólásában hangsúlyozta, Szerbiának az uniós csatlakozási folyamat során a jogállamiság, a kisebbségi jogok, a nemzeti tanácsok, a részarányos foglakoztatás és a kisebbségi oktatás terén vannak még tennivalói.

A képviselő reményét fejezte ki, hogy Szerbia teljesíti vállalásait, ahogy az unió is konkrét, érezhető gesztusokat tesz az ország lakói számára, amelyek azt sugallják, hogy az EU őszintén elkötelezett a bővítést illetően.

Morvai Krisztina, a Jobbik EP-képviselője felszólalásában a koszovói szerb közösség számára biztosított széleskörű autonómia mintájára az unió támogatását kérte a délvidéki magyarság teljes körű önrendelkezésének megvalósításához.

MTI