Döntöttek: gyorsreagálású erőt hoz létre a NATO

Ezt Anders Fogh Rasmussen főtitkár jelentette be péntek délután, az észak-atlanti szövetség kétnapos walesi csúcstalálkozójának főbb eredményeit ismertetve. Rasmussen a walesi Newportban rendezett értekezlet hivatalos programjának végén, péntek délután elmondta: az alakulatot “bárhol a világon” nagyon rövid idő alatt be lehet vetni kollektív védelmi, illetve válságkezelő feladatok végrehajtására. A főtitkár szerint az alakulat “néhány ezer fős” szárazföldi erőből áll majd, és műveleteit légi, haditengerészeti és különleges feladatokra kiképzett egységek támogatják. Rasmussen szerint ehhez a NATO a szövetség területének “keleti térségeiben” hoz létre vezénylési és ellenőrző létesítményeket.

Nem sokkal korábban David Cameron brit miniszterelnök azt mondta, hogy az új NATO-erő központja Lengyelországban lesz. Cameron hozzátette: az alakulatot a kivezénylési utasítástól számítva 2-5 napon belül lehetne bevetni. A NATO jelenleg is rendelkezik úgynevezett gyorsreagálású erővel, ennek azonban néhány hétre van szüksége a telepítéshez. Rasmussenhez hasonlóan a brit kormányfő is úgy fogalmazott, hogy a gyorsreagálású NATO-erő “a világ bármely pontján” alkalmas lesz műveletek végrehajtására. Hozzátette: az alakulat a NATO megreformált reagáló erejének része lesz, előretolt egységekkel a kelet-európai szövetségesek területén, valamint előre elhelyezett felszereléssel és infrastruktúrával. Az Egyesült Királyság 3500 főt delegál e többnemzetiségű erőbe – mondta a brit kormányfő. Korábbi információk szerint Nagy-Britannia mellett Dánia, Lettország, Észtország, Litvánia, Norvégia és Hollandia delegálna egységeket a gyorsreagálású erőbe. Cameron szerint most, amikor Oroszország “törvénysértő módon tapossa Ukrajna földjét”, meg kell nyugtatni a kelet-európai szövetségeseket, hogy a NATO minden esetben tartja magát a kollektív önvédelemről intézkedő 5. cikkely kötelezettségvállalásaihoz. Rasmussen főtitkár is kijelentette a NATO-csúcs eredményeit összegző péntek délutáni nyilatkozatában, hogy a gyorsreagálású erő létrehozásának egyértelmű az üzenettartalma: a NATO mindig mindegyik szövetségesét megvédi. A NATO világosan megüzeni “bármely potenciális agresszornak” azt is, hogy “ha csupán eszébe jut” akár egyetlen NATO-szövetséges megtámadása, a szövetség egészével kerülne szembe – fogalmazott Rasmussen. A főtitkár elmondta: a walesi NATO-csúcson az elsődleges feladatok közé emelték a kibervédelem erősítését is. Rasmussen szerint a részvevők egyetértettek abban, hogy a kibertámadások ma már olyan intenzitást érhetnek el, amely a szövetség és az egész euroatlanti térség stabilitását és biztonságát veszélyeztetheti, és ugyanolyan károkat okozhatnak, mint egy hagyományos katonai támadás. Ennek jegyében a NATO a walesi csúcson deklarálta, hogy a kibertámadások elleni védelem immár a NATO kollektív védelmi feladatai közé tartozik – mondta a szövetség főtitkára. Bejelentette azt is, hogy a csúcsértekezleten döntés született egy védelmi kapacitáskiépítő kezdeményezés elindításáról. Ennek célja a partnerségi országokkal szembeni elkötelezettség megerősítése, és annak elősegítése, hogy a NATO nagy létszámú harcoló alakulatok bevetése nélkül is védhesse a stabilitást. E kezdeményezést a NATO a csúcstalálkozón megszületett döntés alapján kiterjeszti Grúziára, Moldovára és Jordániára, emellett hajlandó Líbiának is támogatást nyújtani a biztonsági kapacitás javításához, “amint ezt az ottani körülmények megengedik” – mondta a főtitkár. Hozzátette: a NATO Iraknak is kész segítséget nyújtani, ha az iraki kormány ezt kéri. A jövőbeni bővítési lehetőségekről Rasmussen kijelentette: a NATO ajtaja továbbra is nyitva áll, a szövetség minden jelentkező országot “egyéni érdemek alapján” bírál el, és kívülálló országoknak nincs vétójoguk a NATO-bővítési döntésekben. A NATO-tagságra törekvő országok mindegyikének van még tennivalója különböző területeket, és a szövetség megadja nekik azt a támogatást, amelyre szükségük van – mondta Rasmussen. Hozzátette: ennek jegyében döntés született a csúcson arról, hogy a NATO “tartalmas intézkedéscsomagot” állít össze Grúzia számára a grúz NATO-csatlakozási előkészületek támogatása végett. Emellett megállapodás jött létre “intenzívebb és koncentrált” tárgyalások elkezdéséről Montenegró jelöltségéről is – fogalmazott a NATO-főtitkár. Kijelentette: a szövetség legkésőbb 2015 végéig elbírálja Montenegró NATO-csatlakozási meghívásának lehetőségét. A következő NATO-csúcstalálkozót két év múlva Varsóban tartják. Lengyel és német értékelés a tanácskozásról “Nagyon nagyra értékeljük az előrelépést egy azonnali reagálású haderő megteremtése felé” – mondta Bronislaw Komorowski Walesben. Donald Tusk lengyel miniszterelnök azt emelte ki a csúcstalálkozóról, hogy a szövetség döntése kelet-európai jelenlétének megerősítéséről világos üzenet Moszkvának: a NATO Lengyelországnak nyújtott biztonsági garanciái valósak. “Igen határozott jelzés ez, keleti szomszédunk nem veheti félvállról” – mondta a kormányfő Rybnik városában pénteki látogatásán. “A NATO biztonsági garanciái már nem papíron léteznek csupán, hanem kezdenek valódiakká válni” – tette hozzá. Angela Merkel német kancellár a walesi értekezlet utáni sajtóértekezletén rámutatott arra, hogy Oroszország ugyan megsértette a NATO-val 1997-ben kötött megállapodást, ám a katonai szövetség tartja magát a NATO-Orosz Alapító Okmányhoz. Mint mondta: a 28 tagállam vezetői megegyeztek abban, hogy a megállapodás továbbra is Európa biztonsági szerkezetének kulcsfontosságú részét képezi. ► MTI