Dermesztő hatással van az amerikai újságírásra a kormány kiszivárogtatás elleni küzdelme

Az amerikai kormány a titkai kiszivárogtatása elleni agresszív küzdelemmel dermesztő hatást gyakorol az újságírókra és mindenkire, aki közérdekű információt akar megosztani a lakossággal – derül ki Bizottság az Újságírók Védelméért (CPJ) nevű civilszervezet csütörtökön nyilvánosságra hozott jelentéséből. Az eddig elsősorban a külföldi médiaállapotokkal foglalkozó CPJ az amerikai sajtószabadság állapotáról készített első jelentésében rámutatott, hogy Barack Obama elnök nyitottabb, átláthatóbb kormányzást ígért, amikor bírálta elődjének, George W. Bushnak a gyakorlatát, de ezt nem teljesítette. “Az Obama-korszakbeli Washingtonban a kormányzati tisztségviselők egyre jobban félnek nyilatkozni a sajtónak” – állítja a CPJ 30 oldalas jelentésében, amelynek szerzője ifjabb Leonard Downey, a The Washington Post című lap volt főszerkesztője, aki jelenleg az Arizonai Állami Egyetem újságírótanszékének vezetője. “A kormányzatnak a kiszivárogtatások ellen vívott háborúja és az információ ellenőrzésére irányuló erőfeszítései a legagresszívabbak a Nixon-kormányzat óta, amelynek hivatali ideje alatt az egyik olyan szerkesztő voltam, aki a The Washington Postnál részt vett a Watergate-ügy felgöngyölítésében” – írta Downey. A szerző a tanulmány megírásához számos újságírót faggatott ki, miután kiderült, hogy a kormány adatokat gyűjtött egy telefonközpontról és olyan telefonvonalakról, amelyet egy hírügynökség több mint 100 munkatársa használt. Downey olyan médiaszereplőket is megszólaltatott, akiknek forrásai ellen bűncselekmény elkövetése címén eljárást indítottak. Downey arra a megállapításra jutott, hogy a 2001. szeptember 11-i terrortámadás volt az a vízválasztó, amely után a titkolózás, a megfigyelés és az információkontroll felerősödött. Noha a szerző kevés párhuzamot talált a Bush és az Obama elnöksége alatt alkalmazott gyakorlat között, több újságíró úgy véli, hogy a jelenlegi kormány alatt rosszabbodott a helyzet. Azon kormányhivatali tisztviselők ellen, akik titkos információk kiszivárogtatásának gyanújába keverednek, egyre gyakrabban indul nyomozás és hazugságvizsgálat. Ezeknek az embereknek az elektronikus levelezését és a telefonforgalmát megfigyelik, és saját munkatársaik szemmel tartják őket a minden hivatalban újonnan bevezetett, úgynevezett Bennfentes Fenyegetés Program keretében. Obama elnöksége alatt hat kormányzati alkalmazott és két szerződéses munkatárs ellen indítottak eljárást az 1917. évi, kémkedés elleni törvény alapján, titkos információk kiszivárogtatásának gyanújával. A megelőző elnökök alatt eddig összesen három ilyen eljárásindítás történt. Ennek következtében a sajtót információkkal ellátó források nemcsak nemzetbiztonsági, hanem rutinügyekben is rendkívül óvatossá váltak. “Az Obama-kormányzat rendkívüli módon törekszik az információ ellenőrzésre, és rendkívül ellenálló az újságírói beavatkozással szemben” – mondta Downeynak Michael Oreskes, az AP vezető szerkesztője. Az újságírók megkerülése érdekében a Fehér Ház saját weboldal- és szociálismédia-hálózatot fejlesztett ki, és a pozitív megítélés elnyerése céljából önálló online hírközlésbe kezdett. Az elnöki hivatal egyes esetekben saját videofelvételeket készít Barack Obama és egyes olyan személyiségek találkozójáról, akiknek az elnökkel való tárgyalását hivatalosan nem jelezik előre. Ilyen esetekre a jelentés szerint a korábbi kormányok idején nem volt példa. A jelentésben foglalt panaszokkal kapcsolatban Jay Carney fehér házi szóvivő kijelentette, hogy azok kiváltó oka a kormány és a sajtó közötti “természetes feszültség”. Ben Rhodes, a Nemzetbiztonsági Tanács médiaügyekét felelős helyettes vezetője szerint kormányzati szereplők ma is számos esetben szivárogtatnának ki a titkosítás alól feloldott, de olykor kényes értesüléseket is. MTI