Borusewicz: a Krím félszigeti események óriási veszélyt jelentenek az egész térségre

Ami Ukrajna körül és jelenleg különösen a Krím félszigeten zajlik, óriási veszélyt jelent az egész régió szabadságára és stabilitására – jelentette ki Bogdan Borusewicz, a lengyel szenátus elnöke csütörtök este, a budapesti Lengyel Intézet rendezvényén. A lengyel nagykövetség és a Lengyel Intézet az első lengyelországi szabad választások és a demokratikus átalakulás kezdetének 25. évfordulója alkalmából idén januártól 12 találkozóból álló programsorozatot indított. A havi rendszerességgel tartott beszélgetésekre olyan vendégeket hívtak meg – egykori ellenzékieket, értelmiségieket, történészeket, polonistákat -, akik szemtanúi vagy aktív részesei voltak az akkori eseményeknek. A sorozat 2. rendezvényén a lengyel-magyar szolidaritásról beszélt Engelmayer Ákos, a Szolidaritás egykori tagja, a rendszerváltás utáni első varsói magyar nagykövet, Pákh Tibor börtönviselt 56-os forradalmár, ellenálló, az 1980. májusi Podkowa Lesna-i éhségsztrájk egyetlen magyar résztvevője és különleges vendégként Bogdan Borusewicz, a lengyel szenátus elnöke, az egykori lengyel demokratikus ellenzék egyik vezetője. A beszélgetés három nevezetes történelmi esemény – az 1956-os magyar forradalom, a Szolidaritás szakszervezet megalakulásához vezető 1980-as lengyel sztrájkok és ellenállás, illetve az 1989-es lengyel kerekasztal-tárgyalások – körül zajlott. Borusewicz elmondta, hogy a 70-es, 80-as évek lengyel ellenzéki mozgalmának tagjai nagyon aprólékosan elemezték az 56-os magyar és a 68-as csehszlovák eseményeket, összevetve az 1970-es lengyel tengermelléki munkáslázadással. Céljuk az volt, hogy ne ismételjék meg az ott elkövetett hibákat. Enélkül a lengyel szabadságmozgalom arculata egészen más lett volna – húzta alá. Tudatosan kerültek minden szovjetellenes megnyilvánulást, nem követeltek szabad választásokat vagy a Varsói Szerződésből való kilépést, hanem korlátozták magukat, „lépésről lépésre haladtak”. Lemondtak az utcai demonstrációkról, amellyel szemben a karhatalom könnyen felléphetett, ehelyett bezárkóztak a gyárakba és ülősztrájkokat rendeztek. Az 1944-es varsói felkelés rettenetes veszteségeiből azt a következtetést vonták le, hogy nem szabad megengedni egy „1956-os magyarországi forgatókönyv” kialakulását. Kerültek minden erőszakot, nem engedték, hogy fegyveres csoportok szerveződjenek. De okult az 1956-os magyar tapasztalatokból a lengyel kommunista hatalom is, amely szintén elemezte a magyar eseményeket, sőt magyar szakértőkkel is konzultált – mondta Borusewicz. A szenátusi elnök kitért a jelenlegi ukrajnai eseményekre is, hangsúlyozva, hogy azok az egész térségre, benne Magyarországra is hatással lehetnek. „Ukrajna nem Grúzia, a Krím nem Dél-Oszétia, teljesen más nagyságrend, és itt van a szomszédban” – figyelmeztetett. Elmondta, hogy Lengyelországban „Ukrajna mindenütt jelen van”. „Nemcsak azért, mert szomszédunk, hanem főleg azért, mert sokkolt bennünket mindaz, ami ott történt, a több tucat tüntető kivégzésszerű lemészárlása” – mondta. „A lengyel szabadságmozgalom és a rendszerváltás óta eltelt 25 év legfontosabb tapasztalata számomra az, hogy a politikának nincs értelme erkölcs nélkül” – állapította meg végezetül a lengyel szenátus elnöke. MTI