BBC: Moszkva ukrajnai játszmája

A mostani viszály gyorsan az Oroszország és a Nyugat közti legsúlyosabb válsággá fajulhat Grúzia és Oroszország 2008-as rövid konfliktusa óta – írja Jonathan Marcus diplomáciai tudósító a BBC News internetes oldalán. Az a háború Grúzia megaláztatásával végződött, az oroszok pedig ellenőrzésük alá vontak két szakadár, nagyrészt orosz ajkú grúziai enklávét. Moszkva azután elismerte Dél-Oszétiát és Abháziát külön államnak, de gyakorlatilag orosz protektorátussá váltak. A Nyugat – bár elítélte a történteket – lényegében a partvonalon álló néző maradt az ügyben. A krími dráma azonban teljesen más jelentőségű. Ha az akaratok totális háborújává fajul Moszkva és Kijev között, annak beláthatatlan következményei lehetnek – a legrosszabb esetben súlyos polgárháború Ukrajnán belül, az európai határok bizonytalanná válása s keserű örökség Vlagyimir Putyin orosz és a Nyugat viszonyában, aminek súlyos kihatásai lehetnének egy sor nemzetközi problémára Szíriától az iráni atomprogram sorsáig. Sok szempontból figyelemre méltó, mennyire kiszámítható Oroszország magatartása, egyenesen a posztszovjet szövegkönyv szerint: a politikai retorika (az orosz kisebbséget érő fenyegetés, ortodox vallási helyek), gazdasági nyomás veszélyei (új vámok kirovása az orosz-ukrán határon) s nyílt katonai fellépés legalábbis a Krímben, kulcsfontosságú intézmények és kormányzati épületetek elfoglalása jelöletlen egyenruhájú emberek által, akik fegyvereikből, járműveikből és viselkedésükből ítélve reguláris katonák, és akik a parancsokat Moszkvából kapják. Miközben sok szó esik a Krím lehetséges orosz megszállásáról, a tények a helyszínen azt mutatják, hogy azt Oroszország jelentős részben már most is ellenőrzi. A Fekete-tengeri Flotta szevasztopoli főhadiszállása minden katonai lehetőséget megad Moszkvának arra, hogy megfélemlítse az ukrán védelmi erőket, s az elmúlt napokban az oroszok néhány különleges egység bejuttatásával is erősítették ottani jelenlétüket. Miközben az orosz parlament felsőháza jóváhagyta a kiterjedtebb csapattelepítéseket Ukrajnába, sok szakértő azt találgatja, vajon tényleg ez marad az orosz elnök opciója, vagy csak jelzés, amellyel nyomást akar gyakorolni az átmeneti ukrán kormányra. A veszély természetesen az, hogy a Moszkvából hallható harcias beszédmód felszíthatja a helyi feszültségeket Ukrajna oroszbarátabb keleti részén. A zavargások és erőszak pedig elkerülhetetlenül ürügyet adnának az orosz fegyveres erőknek a közbelépésre, s valószínűsíthető, hogy beavatkozásuk súlyos polgárháborút robbantana ki – írja Jonathan Marcus. MTI