Állítólag előre megtervezett volt az 1989-es prágai bársonyos forradalom

Nem az egykori ellenzék, hanem a kommunista állambiztonsági hivatal (StB) forgatókönyve érvényesült az 1989 novemberi bársonyos forradalom prágai eseményeinek kirobbantásában – állítja Ludvík Zifcák, volt állambiztonsági ügynök, aki egyike volt a november 17-i prágai tüntetés főszereplőinek, mely végül a korabeli szocialista rendszer bukásához vezetett Csehszlovákiában. “Nem az volt a cél, hogy a szocialista rendszert kapitalistára változtassuk, hanem olyan változások elérése, amelyek jólétet biztosítottak volna az akkori rendszeren belül” – jelentette ki Zifcák a Zivot című szlovák társadalompolitikai hetilap legújabb, e heti számában közölt beszélgetésben. 1989. november 17-én Prágában hivatalosan engedélyezett diáktüntetést tartottak a Nemzetközi Diáknap alkalmából. A tüntetők egy nagyobb csoportja megszegve az eredeti megállapodást a Vencel térre indult, de a Nemzeti Színház közelében a rendőrség erőszakkal megállította a menetet. Az összecsapás során az ügynök Zifcák – aki Martin Smíd néven állítólagos egyetemistaként maga is közrejátszott abban, hogy a karhatalommal összecsapásra kerüljön sor, a földön maradt és súlyos sebesültnek tettette magát. A médiának átadott téves hír, hogy Martin Smíd halott, óriási felháborodást váltott ki országszerte, tüntetésekhez vezetett, s döntő módon hozzájárult a szocialista rendszer megdöntéséhez. Zifcák a szlovák hetilapnak azt mondta: eddig nyilvánosságra nem hozott dokumentumokkal bizonyítható, hogy az eseményeket nem az akkori ellenzék, hanem a kommunista állambiztonság szervezte meg. “Csak a naivak gondolhatják azt, hogy egy nem egészen ezer személyt számláló ellenzéki csoport képes volt megdönteni az akkori Csehszlovákia politikai rendszerét” – vélekedett Zifcák, aki szerint a disszidensek egy része, köztük Václav Havel is tudott az állambiztonsági tervekről. “Fiktív halálom után el kellett volna tűnnöm külföldön. Minden előre kidolgozott stratégia része volt” – állítja Zifcák. “24 év elteltével világos, hogy ha minden az akkori tervek szerint történt volna, akkor ma jobban élnénk. Az állam akkori vezetése Milos Jakessel (a kommunista párt vezetője) az élen csődöt mondott. 48 órán belül mindent meg lehetett volna oldani, hiszen a hadsereg, a rendőrség és a népi milícia is a mi kezünkben volt” – fejtette ki a volt kommunista ügynök. Csehországban mai napig vita tárgyát képezi a prágai diáktüntetésen történt események háttere, a különféle titkosszolgálatok szerepe, illetve az, hogy valójában kinek is a megbízásából játszotta el Martin Smíd diák szerepét Ludvík Zifcák, akkori kommunista ügynök. MTI