Külügyminiszteri találkozó Budapesten: infrastruktúrában utól kell érni a Nyugatot

A legtöbb energetikai kérdésben azonos a visegrádi négyek (V4), valamint Románia, Bulgária és Görögország álláspontja, és mindannyian abban érdekeltek, hogy a kelet-közép-európai térség az infrastruktúra fejlesztésével szavatolja energiabiztonságát, és javítsa versenyképességét – közölte Martonyi János magyar külügyminiszter a hét ország tárcavezetőinek találkozója után hétfőn Budapesten. A régió abban érdekelt, hogy “infrastrukturális szempontból megkapja ugyanazt a bánásmódot, mint Nyugat-Európa, és az infrastruktúra mind az energia, mind a közlekedés területén ugyanolyan színvonalra fejlődjön minden irányba”, mint Nyugat-Európában – mondta Martonyi János. Hozzátette: ez garantálhatja a térség energiabiztonságát, illetve olyan versenyt az energiapiacon, amely ezen országok versenyképességének növekedésével járhat.

A találkozó után kiadott közös nyilatkozat szerint a négy visegrádi ország – Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Magyarország -, illetve Románia, Bulgária és Görögország külügyminisztere egyöntetűen fontosnak ítélte az energia-infrastruktúra kiépítését és összekötését, a valódi gázpiaci verseny előmozdítását, valamint azt, hogy a fogyasztóknak versenyképes gázárakat biztosítsanak. Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter utalt arra: a versenyképesebb ár mellett a gázimport diverzifikálásával csökkenthető lenne az is, hogy a régió ellátása Oroszországtól függjön. Az Európai Unió soros elnökségét ellátó Görögország tárcavezetője, Evangelosz Venizelosz és bolgár kollégája, Krisztian Vigenin az égei-tengeri, illetve a fekete-tengeri új kapcsolódási pontok kialakításának szükségességét hangsúlyozta. Martonyi János azt emelte ki, hogy csak az új kapcsolódási pontok kialakításával hozható létre az egységes európai uniós energiapiac. Titus Corlatean román külügyminiszter arra is rámutatott az energetikai kérdésekkel kapcsolatban, hogy megfelelő egyensúlyra van szükség az EU ambiciózus éghajlat-változási céljai és az ipari versenyképességre gyakorolt hatásai között, azaz a klímaváltozás elleni harc nem mehet az ipar rovására. Szintén napirenden volt a hétfői találkozón a bevándorlás kérdése, ennek kezelése a görög elnökség egyik legfontosabb feladata. Evangelosz Venizelosz szerint az európai határokat nemcsak a tengereken, hanem a szárazföldön is meg kell védeni, “az emberi jogok és az európai elvek tiszteletben tartása mellett” gyakorlatias választ kell adni az illegális migrációra. Radoslaw Sikorski azt mondta, hogy erősíteni kell az EU külső határait a belső mozgás szabadságának védelme érdekében. MTI