Könnyebben megússza Románia és Magyarország is

Magyarország, Csehország, Lengyelország és Románia a felzárkózó térség többi gazdaságánál kevésbé érzékeny a “nem konvencionális” amerikai pénzügypolitika – vagyis az amerikai szövetségi tartalékbankrendszer (Fed) által folytatott mennyiségi enyhítési program – várható leépítésére, mivel külső egyensúlyi helyzetük “figyelemreméltó” mértékben javult – hangsúlyozták hétfői helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők. Hangsúlyozták, hogy – különösen Magyarország esetében – e javuláshoz számottevő mértékben hozzájárultak az EU-folyósítások is. A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó közgazdászai a közép-európai négyek (CE4) külső egyensúlyi dinamikájáról összeállított átfogó elemzésükben kimutatták, hogy a négy gazdaság GDP-arányosan számolt átlagos külső fizetési egyenlege jelenleg 1,8 százalékos többletet mutat a 2008 közepén mért 6,5 százalékos hiány helyett. Jóllehet a javulás jelentős részét ciklikus tényezők okozták, végbement azonban számos olyan strukturális változás is, amelyek tartósabb támogatást jelentenek a CE4-gazdaságok fizetési mérlegeinek – áll a JP Morgan elemzésében. A ház londoni szakértői szerint a csoport külső fizetési egyenlegének javulását tartósan segítő tényezők között van, hogy mind a négy gazdaság továbbra is jelentős mértékben nettó kedvezményezettje az EU-költségvetésből folyósított támogatásoknak. A fizetésimérleg-adatokból következtethetően 2007 óta Magyarország 20,5 milliárd eurót, Csehország 13,5 milliárd eurót, Lengyelország 58,1 milliárd eurót, Románia 10,4 milliárd eurót kapott nettó uniós támogatás formájában. GDP-arányosan mérve ugyanakkor Magyarország a legnagyobb kedvezményezettje az EU-folyósításoknak a négyek közül: a nettó uniós támogatások jelenleg a magyar hazai össztermék 4,3 százalékát teszik ki – hangsúlyozzák hétfői elemzésükben a JP Morgan londoni szakértői. A ház kiemeli azt is, hogy az euróövezeti szuverén adósságválság a CE4-országokat exportjuk átorientálására késztette. A négyek exportja Törökországba például az idei első félévben, éves összevetésben 10 százalékkal emelkedett, a felzárkózó ázsiai gazdaságokba irányuló kivitel 8 százalékkal nőtt. Az euróövezet továbbra is a CE4-csoport kivitelének 57 százalékát veszi fel, ám 2010 óta a valutaunió részaránya a négy ország exportjában átlagosan 3 százalékponttal csökkent – áll a JP Morgan hétfői londoni helyzetképében. Más nagy londoni házak is azt a véleményüket emelik ki legutóbbi elemzéseikben, hogy a Fed mennyiségi enyhítési programjának majdani leépítésére a felzárkózó térségen belül várhatóan nem elsősorban a közép-európai gazdaságok, hanem gyengébb külső fizetési pozíciójú más országok lesznek a legérzékenyebbek. A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő által az európai intézményi kötvénypiaci befektetők körében elvégzett, minap Londonban ismertetett negyedik negyedéves felmérése szerint a megkérdezett befektetési társaságoknak mindössze a 12 százaléka számol azzal, hogy a világgazdaság komolyabban megsínyli, ha a Fed hozzákezd mennyiségi enyhítési ciklusának kivezetéséhez. A cég kimutatása szerint ugyanakkor az európai alapkezelők 60 százaléka attól tart, hogy a felzárkózó térség szuverén adósainak hitelpiaci kondíciói romlani fognak a Fed likviditásinjekciójának visszafogása nyomán. A Fitch Ratings londoni elemzői mindazonáltal közölték: véleményük szerint a Fed havi 85 milliárd dolláros eszközvásárlási programjának leépítése után várható befektetői hangulatváltozásoktól azok a felzárkózó térségi gazdaságok lesznek a legsebezhetőbbek, amelyeknek folyómérlege deficites, külső finanszírozási igényük nagy, devizaadósság-kötelezettségeik magasak és az utóbbi időszakban erőteljesen nőtt a hitelkiáramlás hazai piacukon. MTI