Íme, a nettó fizetési térkép, avagy ahol a helyünk van Európában

Grafika: Blikk, Séra Tamás

---

Drámaian alacsonyak a magyar nettó bérek az európai átlaghoz képest – kesereg cikkében a Blikk újságírója, az összeállításhoz mellékelt grafikából azonban az tűnik ki: sokkal több okunk van nekünk legörbíteni a szánkat, hiszen a Romániánál feltüntetett 143.530 forintos = 2107 lejes keresetünkkel az utolsó négy között vagyunk, csak Bulgária, Szerbia és Ukrajna áll mögöttünk. Ráadásul a munkavállalók nagy része, akiket az 1450 lejes bruttó minimálbérrel fizetnek ki a munkáltatók, nem is keresik meg ezt az összeget – ebből csak kb. nettó ezer lej üti a markuk.

A Határátkelő blog Galgóczi Béla tanulmányát idézte, amely szerint az alacsony bérek nem a kelet-közép-európai régió választása, hanem történelmi okokból alakult így. A rendszerváltás után egy ideig zuhantak, majd megpróbálták visszatornázni: Magyarországon a 90-es években, Szlovéniában és Szlovákiában pedig akkor, amikor az euróövezethez csatlakoztak.

“Nagy Károly óta nincs egyenlőség Európában. A számadatok elképesztőek, ugyanakkor két dolgot figyelembe kell venni: lehet, hogy a némethez képest most negyedannyit keres egy magyar, ám a rendszerváltáskor még csak tizedannyit vitt haza – fogalmazott Bod Péter Ákos közgazdász. – A másik pedig, hogy nem mindegy, hogy a megkeresett pénzt hol költjük el. Itthon még mindig nem olyan magasak az árak, mint Svédországban vagy Luxemburgban. A különbség ezek figyelembe vételével már nem brutális, csak nagyon nagy.”

“Jó, ha tudjuk, hogy ha drasztikusan emelkednének a bérek, akkor épp a hazai kisvállalkozások mennének tönkre: nem tudnák ugyanis kifizetni a munkaerőköltséget – figyelmeztet a közgazdász. – A kérdés nem az, hogy miért ennyivel alacsonyabbak a hazai bérek, hanem hogy miért termelékenyebbek nálunk a nyugat-euró­pai országok? Ahol fejlettebb a technológia, jobb a szervezettség, kisebb a korrupció, nagyobb a vásárlóerő, ott a bérekre is több jut.”

a Blikk összeállítása alapján