Görcsösen ragaszkodik az adólazításokhoz Ponta

Akár sürgősségi kormányrendelettel, a parlamentet megkerülve is kész életbe léptetni az új adótörvénykönyvet Victor Ponta román kormányfő, aki a hét végén egy interjúban azt állította, olyan külső érdekek is állhatnak az államfő vétója mögött, amelyek kolóniaként tekintenek Romániára. A kormányzó szociáldemokraták ma döntenek arról, hogy összehívják-e a parlament rendkívüli ülését. A román kormánynak több megoldási lehetősége is van arra, hogy életbe léptesse a lazításokra épülő új adótörvénykönyvet, azt követően, hogy az államfő visszaküldte azt a parlamentnek – jelentette be Victor Ponta miniszterelnök. Egyik ilyen lehetőség, hogy az adócsökkentések sürgősségi kormányrendelettel lépnek életbe, erre akár már a jövő hét folyamán sor kerülhet, de felelősségvállalással is át lehet vinni a törvényhozáson. Ponta ugyanakkor hangsúlyozta, hogy fontos lett volna egy politikai konszenzus elérése ez ügyben. – Klaus Johannis államfő lépése politikai indíttatású, amely azonban megállítja a pozitív gazdasági folyamatokat, amelyeket nehéz lesz újraindítani, tekintve, hogy négy évbe telt eljutni idáig – fogalmazott egy televíziós interjúban a kormányfő. Szerinte a politikai csatározások árát nem az állampolgároknak kellene megfizetniük, ilyen feszült környezetben ráadásul a befektetői bizalom is meggyengül, ami tőkekiáramlást eredményezhet az országban. A román miniszterelnök biztos abban, hogy felelősségvállalás esetén sem bukna el a bizalmatlansági szavazáson, noha tisztában van vele, hogy az ellenzéki liberálisok (PNL) az adótörvény ellen voksolnának. Mindez annak ellenére, hogy a PNL és Johannis az államfői székért folyó harc során a 19 százalékos általános áfakulcs mellett kampányolt. Ponta szerint a politikai támadás mögött a belpolitikai motivációk mellett külső érdekek is lapulhatnak, sokaknak nem érdeke ugyanis, hogy Románia megerősödjön. Az elmúlt években rengeteg gyár, szolgáltatóközpont, oktatóbázis épült Romániában, ez ugyanakkor azt jelenti, hogy más országok munkahelyeket, beruházásokat veszítenek el, ezért sokkal inkább érdekük, hogy kolóniaként működjünk, és az általuk gyártott termékeket vásároljuk – fogalmazott Ponta. Johannis a múlt héten küldte vissza a törvényhozásnak megfontolásra az adótörvénykönyvet, azzal indokolva a lépését, hogy ilyen jelentőségű lazítást csak tüzetes elemzés, szakmai hatástanulmányok után szabad életbe léptetni. Az államfő azért aggódik, hogy a költségvetés kieső bevételeit nem lesz miből pótolni, a büdzsé jövő évi hiánya eléri majd a 2,9 százalékot, noha a nemzetközi hitelezőknek 1,2 százalékos deficitet ígértek. Johannis szerint az áfacsökkentés, az üzemanyagokra kivetett extra jövedéki adó és a speciális ingatlanadó eltörlése, valamint az osztalékadó jelentős csökkentése veszélybe sodor olyan tervezett nemzetbiztonsági intézkedéseket is, mint a hadi kiadások emelése, noha abban konszenzus van, hogy 2017-ig a GDP 2 százalékára kell emelni a védelmi büdzsét. A parlament ugyanakkor elsöprő, 99 százalékos többséggel fogadta el a törvénykönyvet, a Victor Ponta által egy közösségi oldalon közzétett dokumentum szerint a szavazáson részt vevő 86 PNL-es képviselő közül mindössze egy ellenezte a javaslatot. Az ellenzéki párt erre úgy reagált, hogy annak idején hevesen ellenezték az üzemanyagok extra adójának bevezetését és az áfakulcs emelését, így most sem tehetnek mást, mint támogatják az adócsökkentéseket. A bukaresti törvényhozás nyári szüneten van szeptemberig, így rendkívüli ülést kell összehívni a törvénykönyv újabb vitájához. Rovana Plumb, a kormányzó szociáldemokraták (PSD) ideiglenes elnöke tegnap azt mondta, hogy ma koalíciós egyeztetések lesznek arról, hogy augusztus második felére összehívják-e a parlamentet. A nemzetközi hitelezők, élükön a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) nem nézik jó szemmel a romániai eseményeket, mondván, hogy a féktelen lazítás jövőre 3,5 százalékra tornázza a büdzsé hiányát, azaz a maastrichti küszöbérték fölé. A vészharangot azonban aligha hallja meg a jövő évi választásokra már javában készülő romániai politikai elit, de az IMF-fel ápolt viszony sem fontos már. A harmadik hitelmegállapodást tavaly gyakorlatilag felfüggesztették, miután Bukarest bejelentette, hogy csökkentik a munkaadói járulékokat, megakadtak a privatizációk, és nem emelték az energia árát sem a kívánt ütemben. Mindezen csak rontott, hogy a pékáruk után az élelmiszerekre és az alkoholmentes italokra is kedvezményes, 9 százalékos áfakulcsot vezettek be. A kormány biztos abban, hogy az alacsonyabb árak növelik a fogyasztást, az alacsonyabb adókulcsok pedig felpörgetik a beruházásokat, ami a tervezett 4 százalékos körüli GDP-arányos gazdasági növekedés mellett kompenzálni tudja majd a kieső adóbevételeket. Napi Gazdaság Online, Túrós-Bense Levente