Fitch: kezelhető a közép-európai négyek finanszírozási igénye

Kezelhető lesz az idén a közép- és kelet-európai négy EU-gazdaság finanszírozási igénye, amely GDP-arányosan elmarad az euróövezeti átlagtól – áll a Fitch Ratings hétfőn Londonban ismertetett előrejelzésében. A nemzetközi hitelminősítő által Magyarországról, Csehországról, Lengyelországról és Romániáról összeállított prognózis azzal számol, hogy a négy gazdaság bruttó állami tőkepiaci finanszírozási igénye 2014 egészében összesen 78,5 milliárd euró lesz. Ez a négy ország várható együttes GDP-értékének átlagosan a 9,5 százalékával egyenlő, vagyis jóval alacsonyabb a Fitch által az euróövezetben várt 15,1 százaléknál. Ráadásul csökken is, mivel a vizsgált négy gazdaság tavalyi GDP-arányos bruttó finanszírozási igénye átlagosan 12,4 százalék volt – áll az elemzésben. A hitelminősítő becslése szerint Magyarország bruttó állami tőkepiaci hiteligénye az idén várhatóan a GDP-érték 18,3 százaléka lesz, vagyis az előző évekhez hasonlóan kiemelkedik a térségi átlagból, ám ez is jelentős csökkenés, tavaly ugyanis a realizált finanszírozási igény elérte a 30 százalékot. Ennek elsődleges tényezője a tervezettet meghaladó értékű, részben lakossági vásárlásra szánt euró- és forintpapír-kibocsátás volt, amelynek bevétele a kötvény-visszavásárlásokat, az önkormányzati kötelezettségek átvételét és az IMF-hitel előtörlesztését finanszírozta – hangsúlyozza hétfői elemzésében a Fitch Ratings. A cég reálisnak tartja a térségi négyek finanszírozási terveit, de kockázatokat is lát. A Fitch alapeseti forgatókönyve az, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve mennyiségi enyhítési programjának már elkezdett leépítése enyhébb hatást gyakorol a felzárkózó gazdaságokra annál a piaci felfordulásnál, amely a leépítés tavaly nyári kilátásba helyezését követte. Ráadásul az elemzésben vizsgált közép- és kelet-európai négyeket a tavaly nyári piaci viharok is kevésbé érintették, mint a felzárkózó térség más gazdaságait. A jelentős piaci kilengéseket azonban továbbra sem lehet kizárni, és megvan annak a kockázata, hogy egy esetleges újabb turbulens időszak hatással lenne a négyek finanszírozási terveire is – áll a Fitch hétfői elemzésében. A hitelminősítő szerint e kockázatokat politikai és gazdaságpolitikai bizonytalanságok erősíthetik, tekintettel az európai parlamenti, valamint a magyarországi országgyűlési és önkormányzati választásokra. Romániában elnökválasztás, Lengyelországban szintén helyhatósági választások lesznek. A Fitch Ratings jelenlegi alapeseti forgatókönyve azt valószínűsíti, hogy a négyek mindegyike tartja magát a jelenlegi költségvetési célokhoz, de az esetleges – például növekedési alulteljesítési miatt bekövetkező – költségvetési elcsúszás a befektetői bizalom elvesztéséhez vezethet. Van ugyanakkor több kockázatenyhítő tényező is. A négy ország mindegyike drasztikusan csökkentette folyómérleg-hiányát a globális válság előtti csúcsszintekről, sőt Magyarország esetében a folyó egyenleg többletbe fordult. A devizakészletek pedig elérik vagy meghaladják a nemzetközi megfelelési normákat. Mindemellett vagy javult, vagy stabilizálódott a négy gazdaság szuverén adóskockázatának piaci megítélése – hangsúlyozta a Fitch Ratings. A hitelminősítő elemzői szerint ez leszűrhető abból a számítási modellből, amely azt mutatja meg, hogy az államadósság-törlesztési leállás rizikójára köthető piaci biztosítási cseretranzakciók (credit default swaps, CDS) árazásai milyen szuverén adósbesorolásra konvertálhatók. Magyarország esetében például a Fitch által érvényben tartott jelenlegi hosszú távú “BB plusz” adósosztályzattól a CDS-árazásból implikált magyar piaci adóskockázati megítélés egy fokkal elmarad – vagyis jelenleg “BB”-nek felel meg -, ám ez a különbség tavaly januárban még két fokozatnyi volt negatív irányban. E folyamat kedvezőbb, mint más felzárkózó piacok esetében, ahol a szuverén hitelképesség piaci megítélése romlott az egy évvel ezelőttihez képest – áll a Fitch elemzésében. A hitelminősítő kiemeli, hogy a négy gazdaság mindegyikének adósosztályzatára stabil kilátást tart érvényben, ami arra vall, hogy valószínűtlen az idén e gazdaságok államadós-besorolásának módosulása. Magyarországot a három nagy nemzetközi hitelminősítő közül jelenleg a Standard & Poor’s tartja nyilván a leggyengébb, “BB” államadós-besorolással. A Moody’s Investors Service hosszú távú magyar szuverén osztályzata ennél egy fokozattal jobb, “Ba1”, amely e cég besorolási módszertana alapján azonos a Fitch Ratings “BB plusz” hosszú futamú magyar szuverén devizaadós-minősítésével. Magyarország államadós-osztályzatainak kilátása a három cég közül kettőnél negatív; a Standard & Poor’s mellett a Moody’s tart érvényben negatív kilátást a magyar besorolásokra, a Fitch 2012 decemberében ugyanakkor stabilizálta a magyar adósbesorolás kilátását. MTI