Erősen túlzott állítások a Schweighofer rétyi megtelepedése apropóján

Ha az osztrák beruházó megtelepedik Rétyen, akkor átalakul a háromszéki fapiac. Ezt, törvényes módon megakadályozni nem lehet, inkább arra kell felkészülni, hogy az új helyzetből ne vesztesen kerüljünk ki – fogalmazták meg sajtóértekezletükön a Kovászna megyei faiparosok (KOFA) egyesületének képviselői.

Bagoly Miklós, a KOFA elnöke szerint a beruházást a számok és törvények által, nem pedig az érzelmeken keresztül kell szemlélni. – Nem érthetünk egyet olyan víziókkal, hogy ha idetelepedik a Schweighofer, akkor „megkopaszodnak” a hegyeink – jelentette ki Bagoly, aki úgy véli, minden az ügyben nyilatkozónak a rétyi önkormányzat példáját kellene követnie, vagyis elmenni, megnézni, informálódni, és csak azután beszélni. – A magunk részéről a napokban már második alkalommal szerveztünk találkozót a cég vezetősége és az érdekelt vállalkozók, civil szervezetek között, amelyre, jóllehet meghívtuk, nem jöttek el a Hargita megyei kollégák – közölte az igazgató. – Csak a mihez tartás végett: Hargita megyéből tavaly 200 ezer, idén már több mint 50 ezer köbméter rönköt adtak el az osztrák cég szászsebesi üzemének. Ez a szám aligha emelkedne, ha a gyár Rétyen épülne meg – mondta Bagoly, aki úgy tudja, 2012-ben Kovászna megyéből 75 ezer köbméter rönk jutott Szászsebesre. A KOFA-elnök nehezen hihetőnek tartja azt az állítást, hogy miután magasabb árakkal „beeteti” a beszállítókat, a monopolhelyzetbe jutó cég majd a piaci ár alatt vásárolja a fát. – A rétyi esetleges bővítésével együtt a Schweighofer évi kapacitása 2,8 millió köbméter lesz, ebből 500 ezret most is Ukrajnából hoz. A maradék 2,3 millió köbméter az országos 17 milliós kapacitásnak a 13,5 százaléka, tehát szó sincs monopolhelyzetről – tisztázta Bagoly. – Tudomásul kell venni, hogy egy ekkora szereplő átalakítja a piacot – közölte Kádár Rezső, a KOFA menedzsere. – Nem örülünk neki, és a gátteresek egy része vélhetően kénytelen lesz átállni a fenyő helyett keményfára (amiből egyébként több van a megyében, mint fenyő), de erősen túlzás, hogy csődbe vinné az egész ipart. Bagoly emlékeztetett, a kivágott erdők újraültetése nem a feldolgozó, hanem a tulajdonos kötelessége. A törvény előírja, hogy az erdőtulajdonos jövedelmének legalább 15 százalékát újraerdősítésre kell fordítania, mégpedig a tarvágást követő két esztendőben a teljes területet újra kell ültetnie. Van még néhány előnye egy ilyen beruházásnak, amelyről kevés szó esik: a Schweighofer nem csak deszkát termel, hanem pelletgyártással (összepréseli a korpát) és hőenergia-előállítással (elégeti a hulladékot) is foglalkozik. – A hőerőműhöz, amellyel áramot is termel, felvásárol majd abból az energiafűz-őrleményből, amelynek előállításával egyre többen foglalkoznak Háromszéken – magyarázta Bagoly. – Egyáltalán nem közömbös, hogy például Réty és a szomszédos falvak, az energiapiac jövőben várható liberalizálása után, honnan és milyen árban fognak elektromos energiát vásárolni – tette hozzá a Kovászna megyei faiparosok szövetségének elnöke. SzH