Amerikát és Japánt is várja Kína az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bankba

Kína nyitva hagyta az ajtót az Egyesült Államok és Japán előtt az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bankhoz (AIIB) való csatlakozáshoz – jelentette ki Lou Csi-vej kínai pénzügyminiszter kedden Washingtonban, az amerikai-kínai stratégiai és gazdasági párbeszéd újabb éves fordulója alkalmából. Lou elismerte, hogy Washington és Tokió eddig nem jelezte hajlandóságát, hogy csatlakozzon az AIIB-hoz. Csang Hszian-csen kínai kereskedelmi miniszterhelyettes újságírók előtt sürgette, hogy az Egyesült Államok számolja fel azokat a nemzetbiztonsági megfontolásokra hivatkozó korlátozásokat, amelyek gátolják a távol-keleti cégek amerikai beruházásait. Elismerte ugyanakkor, hogy Kínának többet kell tennie Amerikánál a befektetési klíma javítása érdekében. Csang szerint a világ két legnagyobb gazdasága egy Kétoldalú Beruházási Szerződésről (BIT) folytatott tárgyalások révén is javítani kíván a befektetőknek a piacokhoz való kölcsönös hozzáférésén. Megjegyezte, hogy az eszmecsere legutóbbi fordulója alkalmából az Egyesült Államok nem üdvözölte azt a lehetőséget, hogy Kína csatlakozzon a Csendes-óceáni Partnerség (TPP) nevű szabadkereskedelmi kezdeményezéshez, amelynek megalakításáról 12 ország folytat tárgyalásokat. (Washington szerint Peking egy későbbi időpontban csatlakozhat, ha elfogadja az együttműködés feltételéül szolgáló magas követelményeket.) A kínai helyettes tárcavezető reményét fejezte ki, hogy mielőbb lezárulnak a TTP-tárgyalások, és ezután az Egyesült Államok a BIT-re tud majd összpontosítani. A kétoldalú gazdasági megbeszéléseken szó esett a jüan esetleges felvételéről a Nemzetközi Valutaalap (IMF) valutakosarába (SDR). Az IMF jelenleg az vizsgálja, hogy a kínai fizetőeszköz használata eléggé elterjedt-e a világon, valamint hogy az szabadon felhasználható-e. Hszie Csen-hua, a kínai nemzeti fejlesztési és reformbizottságnak a klímaváltozás ügyében illetékes különmegbízottja kijelentette, hogy Peking még ebben a hónapban ismertetni fogja az ENSZ klímatárgyalásain képviselendő stratégiáját, amelyen belül 6600 milliárd dollárt (41 ezer milliárd jüant) fordítnak az üvegházgázok kibocsátásának csökkentésére. Ennek érdekében Kínának – a világ legnagyobb széndioxid-kibocsájtójának – el kell mozdulnia a szénfüggőségtől egy olyan energiafelhasználási szerkezet felé, amelyben nagyobb szerepet kapnak a megújuló források – húzta alá. Hszie Todd Stern amerikai klímatárgyalóval, Gina McCarthyval, az amerikai környezetvédelmi ügynökség vezetőjével és Ernest Moniz energiaügyi miniszterrel folytatott megbeszélést. Az Egyesült Államok és Kína hétfőn jelentette be, hogy együtt fog működni két, a szén-dioxid elfogását, felhasználását és tárolását szolgáló projekten, és elősegíti, hogy ezek technológiája kereskedelmi forgalomban is hozzáférhető legyen. Noha a kínai klímastratégia kulcselemei még nem ismertek, a cselekvési terv a várakozások szerint magában foglalja majd a Washington és Peking közötti megállapodás célkitűzéseit, így a többi között azt, hogy a távol-keleti ország üvegházgáz-kibocsátása 2030 után csökkenni fog és, hogy energiaszükségleteinek 20 százalékát a széntől független forrásokból fogja fedezni. Vang Jang kínai miniszterelnök-helyettes kedden egy washingtoni fórumon arról beszélt, hogy hazájában tavaly 750 ezer elektromos autót adtak el, ami a háromszorosa az egy évvel korábbi mennyiségnek. Jang szerint a növekedés kiváló lehetőségeket kínál az olyan cégeknek, mint az amerikai Tesla vagy a kínai BYD. A tárgyalásokon egyébként amerikai részről magas szinten fogalmaztak meg aggodalmakat az amerikai cégek ellen folytatott kínai gazdasági kémkedés ellen, és rámutattak, hogy az a kétoldalú viszony rovására mehet. Joe Biden alelnök arra figyelmeztetett, hogy azok az országok, amelyek lopják szellemi tulajdont, a saját innovatív lendületüket fogják vissza. Amerikai részről felvetették a kibernetikai biztonság és az ázsiai hajózási útvonalak szabad igénybe vételének kérdéseit is. Liu Jen-tung kínai miniszterelnök-helyettes ugyanakkor óva intette a házigazdákat a kontraproduktív konfrontatív hangnem használatától. A tárgyalásokra, amelyeken a nyolc amerikai miniszter vesz részt, több mint 400 kínai tisztségviselő utazott Washingtonba. Az amerikai küldöttséget Biden alelnök, John Kerry külügy- és Jack Lew pénzügyminiszter, a kínait Vang és Liu miniszterelnök helyettes, valamint Jang Csie-cse államtanácsos, a kínai diplomácia volt vezetője irányítja. MTI